Az elmúlt évek legnagyobb rendi beruházása zajlott Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyünkön, melynek köszönhetően a zarándokhely családbarát célponttá vált. A 2024. június 12-én tartott ünnepélyes átadón beszédet mondott Orosz Lóránt OFM, a kegyhely igazgatója, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Veres András, győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, illetve Berhidai Piusz OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány miniszter provinciálisa. Az eseményen megjelentek  a helyi politikusok, országgyűlési képviselők és a projekt több egykori és jelenlegi szereplője is. Az ünnep fényét a Bátonyterenyei Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zenetanárainak zenei közreműködése emelte. 

Az eseményen köszöntötték az egyházak és a rendek, az Országgyűlés, a minisztériumok és a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, valamint a kivitelezésben közreműködő fő- és alvállalkozó cégek képviselőit.

Orosz Lóránt OFM köszöntőjét rövid imával kezdte, majd többek között köszönetet nyilvánított azoknak, akik segítették a projekt elindulását és véghezvitelét, kiemelve elődjét, Kálmán Peregrin OFM atyát, aki még Dobszay Benedek OFM előző tartományfőnökkel együttműködve kezdeményezte a fejlesztést 2017-ben, amikor a miniszterelnök meglátogatta a zarándokhelyet. Orosz Lóránt elmondta, a fejlesztés célja, hogy Mátraverebély-Szentkút egyaránt lehessen helyszíne Isten keresésének és a vele való találkozásnak, a hit személyes és közösségi kifejeződésének, illetve annak, hogy beteljesülhessen az itt megtapasztaltak továbbadása is. 

Orosz Lóránt OFM. Fotó: Kiss Didák OFM

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében rámutatott, hogy a hely hagyományát és üzenetét a viszontagságos múlt sem tudta elhomályosítani, az pedig  különösen nagy öröm, hogy jubileumi évben adhatják át a fejlesztést. Beszéde zárásaként biztosított arról, hogy ahogyan a múltban, úgy a jövőben is tenni fognak a zarándokhely megújulásáért, de azt is hangsúlyozta: annak megmaradását a megélt hit és a lelkiség őrzése biztosítja. A kegyhely működésének céljaként azt fogalmazta meg, hogy a kereszténység üzenetét eljuttassa mindenkihez. 

Soltész Miklós államtitkár. Fotó: Kiss Didák OFM

Veres András püspök arról beszélt, hogy a Magyar Katolikus Egyház is osztozik  a zarándokhely ferences közösségének örömében, akik most a fejlesztés újabb szakaszát zárhatják le. A jövőben sok ezren élvezik majd a zarándokhely által kínát számos új szolgáltatást, amelyek hozzájárulnak zarándoklatuk, lelkigyakorlatuk, közösségi együttlétük nyugodt és elmélyült megéléséhez – különös tekintettel a családokra, hiszen a most befejezett munkák döntő része az ő érdekükben kerültek megvalósítása. A püspök ezután a szakrális terek szerepét és fontosságát hangsúlyozta a vallásgyakorlásban, valamint kitért a vallási turizmus jelenlegi, gyakran helytelen szóhasználatára is. Rámutatott: zarándoklatok, lelkigyakorlatok és imatáborok nem számítanak vallásturizmusnak, mert azok céljukban és természetükben egyaránt lényegileg különböznek a szakrális műemlékek, templomok, monostorok és kulturális események látogatásától. A püspök beszéde után áldást kért a kegyhelyen szolgáló szerzetesekre. Minden lelki befektetés megtérül, hiszen akik a zarándokhelyre látogatnak, megújulnak, a mindennapi munkájukban és a családi életükben is jobban helyt tudnak állni – biztatott végül.

Veres András püspök. Fotó: Kiss Didák OFM

A megszólalók sorát Berhidai Piusz OFM zárta, aki a ferences rendtartomány nevében fejezte ki köszönetét a kegyhelyen történt beruházások közreműködőinek. Kiemelte, hogy a zarándokhely feladata, hogy mindenkit visszavezessen Istennel való kapcsolatához, függetlenül attól, honnan érkezik, milyen a viszonya Istennel, vagy mi a származása. A tartományfőnök Alvernával hasonlította össze a szentkúti kegyhelyet, ahová Szent Ferenc remeteként vonult vissza, és ahol misztikus tapasztalatra tett szert, megkapva a szent sebeket. Mint mondta, mindkét helyen adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az Istennel való találkozást: van templom, körülötte természet, és egy testvéri közösség, amely fogadja a zarándokokat. Hozzátette, a beruházás célja is ezt a találkozást elősegíteni, hiszen többek között ez hivatása is a  ferenceseknek.

Berhidai Piusz OFM. Fotó: Kiss Didák OFM

Az ünnepélyes átadón jelen lévőknek elsőként volt lehetőségük megtekinteni a megújult tereket Orosz Lóránt OFM vezetésével. Szemügyre vehették a kálváriakápolnát, az apartmanokat és a hozzájuk tartozó közösségi tereket is. A bemutató után a közel száz meghívott vendég állófogadás keretében folytathatta a kötetlen beszélgetést a megújult helyen.

[ngg src=”galleries” ids=”143″ display=”basic_thumbnail” thumbnail_crop=”0″]

***

Az elmúlt négy évben teljesen megújult Magyarország egyik leghíresebb búcsújáróhelye, ahová évente 300 ezer zarándok látogat el. A 2020-ban megkezdett felújítási és bővítési munkálatok június 30-án fejeződnek be, melyek keretében 16 darab új, terasszal, konyhával és egy vagy két hálószobával kialakított családi apartmanház, valamint egy 345 kW teljesítményű naperőmű létesült. A kálváriakápolna egy 456 férőhelyes urnatemetővel bővült, a kegyhely teljes területére pedig szelektív hulladékgyűjtők kerültek. Két játszóteret és egy multifunkcionális sportpályát is építettek a gyerekeknek, létrehoztak egy beltéri játszószobát, valamint megújult a nagy parkoló is. Mindezek mellett több ezer m2 felületű új utat adtak át, illetve 627 darab facsemetét ültettek a Mátra és a Cserhát völgyében található kegyhelyre.  

Gellért Sára Mária
Fotó: Kiss Didák OFM
Ferences Média, 2024