A mentális problémák előfordulása hazánkban igen gyakori, és a társadalom lelkiállapota is évről-évre rosszabb. A jelenségre a katolikus egyház is felfigyelt, ezért egyre több templomi közösségben érhető el lelkigondozói szolgálat. Varga Kapisztrán OFM nemcsak szerzetes, teológus, tanár, a történelem doktora, hanem ifjúsági és sport lelkigondozó, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium lelki igazgatóhelyettese, továbbá a Kilátó Ferences Mentálhigénés és Lelkigondozói Központ vezetője és rendi felelőse is, emellett pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára illetve lelkigondozója, a pasztorális tanácsadás (magyarul: lelkigondozói) képzés szakfelelőse. Mindennapi teendői mellett rendszeresen tart előadásokat is. Kapisztrán atyát a lelki egészség világnapja alkalmából kérdeztük a szolgálatáról, a tapasztalatairól és a Kilátóról.
– A Kilátó Ferences Mentálhigénés és Lelkigondozói Központ vezetése és felügyelete egy összetettebb, több segítő munkatársból álló csapat összefogását jelenti, a Sapientián pedig a lelkigondozói utánpótlás felkészítésében veszek részt, többnyire a gyakorlatkísérő szemináriumot vezetve (ebben az évben jelenleg éppen nem). Jelenleg lelkigondozó tevékenységem fő színtere az iskola, de nemcsak diákok, hanem tanárok is szoktak jönni hozzám. Akinek szüksége van rá, bármikor megkereshet, megtalálhat. Időnként feltűnnek régebbi klienseim is, de főként a diákok és szüleik, családjaik azok, akiknek a látókörükbe kerülhetek. Legutóbb is volt egy nagyon kedves eset, egyik diákunk szülei kerestek fel egy kérdéssel, ami a család számára fontos volt. Vidáman mesélték, hogy a kollégiumba visszafelé jövet beszélgettek erről éppen az autóban, mikor megkérdezték a fiukat: „Tudod, kit kellene megkérdezni erről?” – mire az rávágta: „Kapisztrán atyát!” – s így is tettek.
– A Kilátó Ferences Mentálhigénés és Lelkigondozói Központot létrehozó szándéka az volt, hogy legyen egy olyan képzett szakemberekből álló csapat, akik a ferences templomokban, kolostorokban a gyóntatás és lelkivezetés kereteit meghaladóan képesek a lelki egészséget érintő problémákra ingyenes, szakszerű segítséget nyújtani. Egy korábbi cikkben azt lehet olvasni, hogy 2014-ben, a Kilátó alakulásakor szükség volt a te segítségedre is. Hogyan vettél részt a szolgálat megalakulásában?
– A Kilátó éppen abban az évben bontogatta szárnyait, amikor Szécsényből a Margit körútra kerültem. Ez az a fázis volt, amikor a pasaréti Kájoni János Közösségi házban pályázati pénzből különféle mentálhigiénés jellegű foglalkozásokat kezdtek indítani. Minthogy nekem akkoriban volt szabad kapacitásom, és fontos volt, hogy a rend részéről is legyen valaki, aki a kis csapattal tartja a kapcsolatot, bekapcsolódtam az ott folyó munkába. A következő évben aztán elkezdtük a Margit körúton is és a Ferenciek terén is, néhány év múlva pedig Szegeden nyitottuk meg a szolgáltatást. Mindig nagyon kedves volt ez a tevékenység a számomra, és Horatius szavaival, mindig is „nem várt ráadásnak” tekintettem az életemben, hogy a segítségnyújtásnak ezt a fajtáját a rendi templomokhoz kapcsolódva tudjuk nyújtani.
– Hogyan segítettek régen, és hogyan segítenek ma a ferencesek az emberek lelki egészségének megőrzésében?
– A klasszikus értelemben vett ferences lelkipásztorkodásnak mindig két pillére volt: a prédikálás és a gyóntatás (szentségek kiszolgáltatása). Ez utóbbi mindig magában foglalta a lelki segítségnyújtást, nehéz helyeztek megoldásában való segítést is. Szent Ferenc azonban még leprásokat is ápolt. Igaz, hogy nálunk nincsenek leprások, de mára ez más: a mentális betegségek jelentik az emberiség életében a fő betegségcsoportot, okot. Igazából, ez korunk leprája. Nem arra kell gondolni, hogy valaki kórházi ellátást igénylő beteg, hanem arra, hogy elakad valamilyen élethelyzetben, nem tud valami miatt megküzdeni a krízisével. Szent Ferenc példáján ezért azt szerettünk volna, hogy templomaink, plébániáink ne csak a gyóntatás központjai legyenek, hanem az ilyenfajta segítség is elérhető legyen nálunk. Tudni kell azt is, hogy ez inkább csak nagyvárosokra jellemző, és ott megvalósítható lelkipásztori tevékenység. Nyilván más formái, főleg a gyóntatáshoz, lelkivezetéshez kapcsolódóan megvannak más ferences helyeken is.
– A statisztikák szerint egyre többen végeznek mentálhigiénésként, lelkigondozóként a ferencesek között is. Mit tud adni ez a tudás a szerzetesek számára?
– Valóban többen végeztek az utóbbi években lelkigondozói illetve mentálhigiénés képzést, és ez egész biztosan sokat segít abban, hogy tevékenységüket is „finomabban, árnyaltabban” és eredményesebben végezzék. Arról is meg vagyok győződve, hogy ez magának a ferences közösségnek is nagyon jót tesz, és az egész szerzetesi közösség életminőségét javítja.
– Milyen kapcsolatban van szerinted a lelki egészség és a hitélet?
– A hit, a vallási élet és a vallásgyakorlás mind más- más relációban van a lelki egészséggel. Egy bizonyos istenképben való hit meg is betegíthet – nem mindegy tehát, hogy kiben, miben hiszünk! De az sem, hogy csupán nem tagadjuk Isten létét, vagy a belé vetett hitünk életünk fontos „kötő anyaga” is, vagyis, hogy hitünk és életük mély egységet alkotnak-e. Igazából csak ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy az istenhit pl. a megküzdés, vagy a lelki egészség fontos összetevője lehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy lelki egészség nélkül a hitéletünk sem lehet teljes. A Kilátóban ezért volt olyan kliensünk is, akit az egyik kórházzal való együttműködésben fogadtunk, de voltak/vannak olyanok is, akiket lelkivezetőjük, gyóntatójuk küldött oda, hogy előbb emberi szinten tegyék rendbe életük valamelyik szegmensét, hogy lelki útjukon tovább tudjanak lépni.
– Mi a különbség a pszichológus, a mentálhigiénés és a lelkigondozó szakemberek között? Ki, és hol tud segítséget kérni, milyen nehézséggel érdemes felkeresni a szakembereket?
– Ezek nem egyszerű kérdések, az embereknek azonban el kell igazodni. Ha foglalkozás felől közelítjük meg, akkor a következő különbséget látjuk: a mentálhigiénés szakember nem ad külön foglalkozásbeli identitást, hanem azt jelenti, hogy az illető meglévő foglalkozását ilyen szemlélettel végzi (tehát mentálhigiénés szemléletű tanár, orvos, pap stb. lesz). A lelkigondozó egy külön identitást jelent, olyan szakembert, aki segít az arra rászoruló embernek, hogy valamilyen helyzetben (lehet az krízis, betegség) mozgósítani tudja belső erőit, annak érdekében, hogy felül tudjon kerekedni, túl tudjon lépni adott helyzetben. Így pl. nem hívő ember is igénybe vehet lelkigondozói segítséget. Ilyeneket is fogadunk a Kilátóban, és jönnek is.
A lelkigondozói szolgálat azonban mondhatni „alacsony küszöbű” szolgáltatást nyújt, vagyis mi nem adunk terápiát, kezelést. Mi többnyire segítő beszélgetést, vagy más csoportos segítségnyújtási formákat ajánlunk (pl. pszichodráma-, mese-, vagy művészetterápiás csoportok, stb.), természetesen megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberekkel. A beszélgetések is csak indokolt esetben nyúlnak 6-8 alkalmon túl, a súlyosabb problémával hozzánk fordulókat pedig igyekszünk megfelelő szakemberekhez irányítani.
Az Erdő Péter bíboros úr támogatásával 2020-ban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tartós gyümölcseként, a hívek hosszú távú segítésére létrehozott Bízd Rá Magad honlap magas szakmai színvonalon, a katolikus szellemiség jegyében, a segítő szeretet nyelvén szól és támogat az emberi problémákban. 150 segítő szervezet, azok szakemberei, gyakorlatai, programjai érhetők el a portálon – köztük a ferences Kilátó is. A portál az Egyház ajánlásával rendelkező szervezeteket és azok valós segítséget nyújtó gyakorlatait hat életszakaszra bontva, problémák mentén rendszerezi. Aki krízisben van, bármilyen komoly problémával is küzdjön, ne féljen segítséget kérni!
***
Kérjük, amennyiben megteheti, Ön is segítse a Kilátó Ferences Mentálhigénés és Lelkigondozói Központot!
Számlaszám: 11600006-00000000-28408844
Kedvezményezett: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
Közlemény: adomány, Kilátó
Gellért Sára Mária
Fotó: Magyar Kurír (archív)
Ferences Média, 2023
