„Szentírásértése és prófétáló lelke” – Radványi Atanáz OFM előadása Szent Ferenc lelki életének iskolája nyolcadik alkalmán

A ferences jubileumokhoz kapcsolódóan Szent Ferenc lelki életének iskolája elnevezéssel indult elmélkedéssorozat február 8-ától pünkösdig, kéthetente csütörtök esténként az esztergomi ferences templomban. Az előadók – összesen kilenc alkalommal – Szent Bonaventura Szent Ferencről írott életrajza nyomán keresztül igyekeznek a hallgatósághoz közelebb vinni Szent Ferenc lelkiségét. A nyolcadik alkalmat Radványi Atanáz OFM tartotta május 16-án „Szentírásértése és prófétáló lelke” címmel.

Hogy kicsit kontextusba helyezzük a mostani elmélkedést, fontos kiemelni, hogy ezzel az előadással Bonaventúra beosztásának harmadik nagy egységéhez érkeztük. Az első egység címe: megtisztulás, amely Szent Ferenc kemény életmódjáról, szegénységéről, alázatáról és engedelmességéről szól. A második lépcsőfoknak a megvilágosodás nevet adta Bonaventúra; ez az egység a jámborságról, a teremtményekkel való kapcsolatról, a vértanúság vágyáról, a szeretetről és az imádság buzgóságáról szól. 

És most érkezünk el a harmadik egységhez, a legmagasabb szint küszöbéhez, amelynek neve egyesülés. Ennek első része a sugalmazott Ige, vagyis a Szentírás értése és a prófétálás, ezt követi majd a megtestesült Ige és a prédikáció, végül pedig a keresztre feszített Ige, azaz a szent sebekről való elmélkedés” – fogalmaz előadása elején Atanáz atya.

A Szentírás értése

A testvér elárulja, amikor először olvasta ezt a részt Bonaventúránál, az Apostolok cselekedeteinek egy szakasza jutott eszébe, ami talán mindannyiunk számára ismerős lehet. Egy etióp tisztségviselő ül a kocsijában és Izaiás próféta könyvét olvassa. Egyszer csak mellette terem Fülöp apostol, és megkérdezi, érti-e, amit olvas. A tisztségviselő azt feleli: nem igazán érti, mert nincs, aki elmagyarázza neki. Mire Fülöp mellé ül, és elmondja neki az írás értelmét. Az etióp tisztségviselő egyszer csak megállítja a kocsit, és kijelenti, meg szeretne keresztelkedni. 

Azt látjuk tehát, hogy a Szentírás értéséhez kell valaki, aki segít. De vajon ki az, aki magyarázta Ferencnek az írást?” – teszi fel a kérdést Atanáz atya, majd ad egy rövid leírást Szent Ferenc családi hátteréről. Ferencet gyermekként édesapja a San Giorgio-i plébániai iskolába küldte tanulni, ahol zsoltárokon keresztül tanult meg írni, olvasni, ami akkoriban kiváltságnak számított. Viszont később, szerzetesi mivoltában már nem látunk mellette senkit, aki magyarázná neki, hogyan kell értelmezni a szent szövegeket, sőt, inkább azt látjuk, hogy sok tudós hozzá megy tanácsért ezügyben.

Bonaventúra egy nagyon egyszerű és rövid választ ad erre a jelenségre. Azt mondja, a lankadatlan imádság és az erények folytonos gyakorlása Ferencet az értelem világosságának oly fokára juttatta el, hogy azáltal éles elmével tudta kutatni az írások mélységeit” – magyarázza Atanáz testvér, majd még egyszer nyomatékosan aláhúzza, rendkívül fontos, hogy a lankadatlan imádság és az erények folytonos gyakorlása által kapja meg Ferenc ezt a kegyelmet Istentől.

Lankadatlan imádság és az erények folytonos gyakorlása

Atanáz atya szerint ezen a ponton akár be is lehetne fejezni az elmélkedést, hiszen megfejtettük, hogy csak az értheti igazán a Szentírást, aki annak megfelelően tud élni, azaz életre tudja váltani az írást. Ennyi a titok. Éled-e azt, amit olvasol, és azt olvasod-e, amit élsz? Naponta föltehetjük magunknak ezt a kérdést” – fogalmaz.

Bonaventúra arról ír, hogy Ferenc hallja az írást, megérti azt, az emlékezetébe vési, majd hosszasan forgatja magában. És ezt ismétli újra meg újra. Mindvégig arra törekedett, hogy idejének többségét ez tudja kitölteni: forgatni magában Isten szavát. 

Biztos vagyok benne, hogy a ti életetekben is volt már hasonló. Nekem a szerzetesi életben ilyen például a szegénység. Azt mondja az Úr Jézus: mit aggódtok bármiért, nézzétek a mező virágait, az Úr gondoskodik róluk. Egy alkalommal kezdtem kifogyni a cipőkből, tönkrementek, kilyukadtak. De úgy döntöttem, mégsem fogok szólni a házfőnöknek, hogy újat szeretnék, ha a Jóisten akar, úgyis segít rajtam. Két nappal később fölhívott a bátyám, hogy van egy csomó cipője, ami neki nem kell, és elhozná nekem” – meséli saját példáját Radványi Atanáz OFM.

A testvér ugyanakkor felhívja a figyelmet: a sugalmazott Ige nem csupán csak az írott Igére korlátozódik. Az írás megértése szorosan összekapcsolódik a szentségi élettel, anélkül talán nem is tudjuk jól értelmezni a szent szövegeket. Ugyanúgy, ahogy Isten jelenléte az írott szövegben alá van rendelve az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Isten jelenlétének. Tehát ahhoz, hogy értsük, amit olvasunk, a szentségek által kapcsolatba is kell lennünk a Jóistennel” – fogalmaz Atanáz atya, majd hozzáteszi: a sugalmazott Ige megértésében ugyanaz a Lélek segít minket, aki a szent írókat is segítette. 

A prófétálás lelke

Szintén az Apostolok cselekedeteinek egy részlete következik: Péter imádkozik fönt egy ház tetején, és látomásban az Úr tudtára adja, hogy pár perc múlva érkezik három ember, aki őt keresi majd. Az Úr azt kéri, tartson velük egy pogány emberhez, és keresztelje meg őt. Mire Péter leér az emeletről, a három ember már lent várja. Péter csak annyit mond nekik: tudom, jövök, a Lélek megsúgta, hogy jönni fogtok.

Ferencnél is azt látjuk, hogy kiismeri a szív titkait, a jövőbe lát, és távol levő dolgokat úgy tud szemlélni, mintha jelenvalóak lennének. Egyébként Pio atyánál is látunk hasonlót, ahogy belelát a gyónóinak a lelkébe. Ez egy rendkívül nagy felelősség” – jegyzi meg Atanáz testvér. 

De hogyan lehetek próféta és hogyan birtokolhatom a prófétálás lelkét? 

Bonaventúra három területet sorol fel: az első, előre látni a jövőt. Atanáz atya szerint ez a legkönnyebb, hiszen a jelent mindannyian látjuk, ebben élünk, csak olvasnunk kell a jeleket. Kicsit Isten szemével kell néznünk a világot. A nehézsége ennek inkább az, hogy ki kell mondani az igazságot, a bűnt néven kell nevezni, ami sokszor lehet, hogy bántó a környezetünknek. Jó példa erre, amikor Ferenc találkozik a keresztes lovagokkal, és amikor meglátja, hogyan élnek, elszörnyülködik. Látva a lovagok erkölcsét, azt mondja nekik, el fogják veszíteni a harcot” – emlékeztet Atanáz testvér, aki szerint akkor tudjuk a bűnöst letéríteni az útjáról, ha nevén nevezzük az igazságot.

Kiismerni a szív titkait

Vajon hogyan csinálja Szent Ferenc, hogy ismeri a szív titkait? Atanáz atya elárulja: ez, a Bonaventúra által másodikként megnevezett jelenség szintén a Jóisten ajándéka. Ezt tanulni nem tudjuk. Érdekes tapasztalatom, hogy néha a gyóntatószékben a Jóisten ad szavakat, gondolatokat, válaszokat a számba. Ezt a Lélek adja, a sugalmazás által olyan kegyelmi pillanatban vagyok ilyenkor, hogy képes vagyok közvetíteni Isten szavát az adott embernek” – írja körül Atanáz atya. 

Bonaventúra harmadikként a távol levő dolgok jelen valóságban való szemlélésének képességét említi. Azt hiszem, talán arra van szükség, hogy nyitott szemmel járjuk a világot, és akarjuk fölismerni, hogy a Jóisten hogyan üzen, mit üzen, hogyan van jelen az életünkben (…) Arra bátorítalak titeket, kérjétek a Szentlelket, ugyanazt a Szentlelket, aki sugalmazta az írásokat, hogy segítsen nektek. Amiben szükségetek van, abban ő segíteni fog: legyen az prófétálás, belelátás valaki szívébe, vagy épp a távoli dolgok közelebb hozása” – teszi hozzá.

Radványi Atanáz OFM végül Szent Ferenc Leó testvérnek írott imájával és áldásával zárta az alkalmat: Áldjon meg titeket az Úr és őrizzen meg titeket, mutassa meg nektek arcát és könyörüljön rajtatok, fordítsa felétek arcát és adjon nektek békét.”

***

A Szent Ferenc lelki életének iskolája című elmélkedéssorozat alkalmait kéthetente csütörtökönként tartották Esztergomban. Ezek lazán kapcsolódnak egymáshoz, de külön-külön is önálló egységet alkotnak. Minden alkalom közös vesperással kezdődött az esztergomi rendház szerzeteseivel este 18.30-kor, amit 19 órától szentmise követett. Ezután következett a tanítás és az elmélkedés. 

A teljes előadást ezen a linken keresztül lehet megtekinteni.

A Szent Ferenc lelki életének iskolája című elmélkedéssorozat korábbi alkalmainak összefoglalója: 

Varga Kapisztrán OFM: Bevezetés Szent Ferenc lelki életének iskolájába. Ferenc a lelkiélet mestere – az életszentség útját végig járt ember 

Balázs Jeromos OFM: Tiszta szívvel a világban 

Mészáros Levente OFM: Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik

Varga Kapisztrán OFM Szegénység iránti szerelme és a hiányok csodálatos betöltése

Komáromi Előd OFM: Jámbor lelkülete, és hogy miként vonzódtak hozzá az értelem híján lévő teremtmények is

Zarándy Kleofás OFM: Még a világban, de már Krisztussal

Kálmán Bertalan OFM: Szent Ferenc imádságának buzgósága és ereje

 

Ádám Rebeka Nóra
Ferences Média, 2024

Oszd meg a barátaiddal:
Ferencesek pecsét
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
© 2024 Ferencesek - Pax et bonum
Ferencesek
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
© 2024 Ferencesek - Pax et bonum