Várnai Jakab ferences szerzetes, a Sapientia főiskola közelmúltban kinevezett rektora vezetésével Szent Ferenc nyomába indult július végén a budai felső-krisztinavárosi plébánia kórusa.
Az ötvenfős zarándokcsoport az assisi Santa Maria degli Angeli-bazilikában augusztus 2-án részt vett a porciunkula-búcsún. Az ünnepi liturgián a főcelebráns perugiai érsekkel, Gualtierio Bassettivel együtt miséztek a ferences család férfi közösségeinek legfőbb elöljárói, a minorita, a kapucinus és a kisebb testvérek generálisai, valamint a világ minden részéről az ünnepre ide zarándokló szerzetesek.

A szertartást ősi assisi viseletbe öltözött harsonások hangzatos fanfárja vezette be és zárta. A szentmisék az Angyalos Boldogasszony-templomában egész délelőtt egymást követték, a mellékhajók több tucat gyóntatófülkéjében és a mellékkápolnákban, egymástól illő távolságban, számos ferences pap gyóntatott megszakítás nélkül már előző nap is.

Szent Ferenc Itália védőszentje. Porciunkula ünnepe az egyik legnépszerűbb búcsú Olaszország szerte. A Santa Maria degli Angeli-templom foglalja magába azt az ősi kis kápolnát, amelyet saját kezűleg restaurált egykor Assisi szegénykéje, azt gondolván, hogy Isten egyházát ily módon kell újjáépítenie. Később rájött, hogy az álmában kapott kinyilatkozás inkább átvitt értelemben érvényes, de e kápolna lett nemcsak a rend bölcsője és központja, hanem Szent Ferenc halálának helyszíne is.

Szent Ferenc úgy érezte, hogy ezen a helyen, ebben a kápolnában az angyalok ég és föld között állandóan oda-vissza járkálnak, ezért kért és kapott különleges, korábban csak Compostelát és Jeruzsálemet megillető búcsús kiváltságot a pápától porciunkula ünnepére.

A bazilika kupolája alatt lévő kicsiny templom az ünnepi szentmise alatt is állandóan fogadta a főhajó közepén türelmesen bejutásra várakozó zarándokokat. Maga a szentmise a kápolna mögötti szentélyben zajlott, amit itt kórusnak neveznek, így a templomhajóban lévő hívősereg a koncelebrálókat csak nagy kivetítő segítségével láthatta.

A „kóruson”, vagyis a szentélyben foglalt helyet a bazilika népes énekkara is, amelynek szereplését a budai vendég kórus vezetője, Tőkés Mária Tünde szent irigyléssel figyelte, ugyanis minden szólam igen népes, és valamennyi tag biztos és szép hangon szólalt meg. „Olyan volt, mintha csupa szólistából állna, mégis összeszokott csapatot alkottak” – mondta a karnagy, aki „civilben” a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese.

A magyar zarándokcsoport Porciunculában külön is találkozott Várnai Jakab régi barátjával és korábbi főnökével, José Rodriguez Carballo spanyol ferencessel, a kisebb testvérek generálisával, ugyanis a magyar szerzetes hat évig közép-európai helyettese volt a rend legfőbb elöljárójának.

A zarándokok természetesen felkeresték Assisi másik pápai bazilikáját is, Szent Ferenc temetkezési helyét, ahol Giotto csodálatos képregényben meséli el Isten szegénykéjének életét. A Szent Ferenc sírjánál bemutatott magyar mise után Várnai Jakab külön felhívta a figyelmet a templom magyar vonatkozásaira. Az egyik első ferences bíboros, Gentile Partino di Monfiore a XIV. század elején pápai legátus volt Magyarországon. Az ő érdeme, hogy az Árpád-ház kihalása után egy évtizeddel az Anjou-házból való Károly Róbertet a rendek királlyá választották és megkoronázták. A király ezek után nagy ajándékot küldött a Szent Ferenc-bazilikának, mely lehetővé tette, hogy 1310-ben megszülessék a bazilika művészi alkotásokban gazdag Szent Márton-kápolnája. A pannóniai születésű Szent Mártont tisztelő és Magyarországhoz érzelmileg kötődő olasz bíboros érdeme az is, hogy a kor egyik legjobb festőjével, Simone Martinivel 1310 táján megfesttette az alsó templomban a magyar szentek arcképcsarnokát. E falszakaszon a gyermeket tartó Szűzanya jobbján és balján egymás mellett sorakoznak Szent Ferenc mellett Árpád-házi szentjeink: Erzsébet, Margit, István, Imre és László.

A Szent Klára-bazilikában is találtak magyar vonatkozásokat. Itt egy márványtábla örökíti meg, hogy a magyar mariánus ferencesek adománya segítette a klarisszák főtemplomának felújítását a XX. század első felében. És ezzel függhet össze, hogy a klarisszák alapítójának sírja fölött emelkedő gyönyörű gótikus templom egyik ólomüveg ablakát a Szent Koronával ékesített magyar címer díszíti.

Az egyhetes program keretében a felső-krisztinások többek között elzarándokoltak a Carceri remeteségbe, ahová Ferenc gyakran visszavonult, a Szent Damján-kolostorba, ahol a hasonló nevű híres keresztről Krisztus Ferenchez szólt, Alvernába, ahol a stigmákat kapta, Perugiába, ahol Ferenc egyik első és legjobb tanítványát, a mi Szent Erzsébetünket szentté avatták, és Padovába, ahol minden idők legnépszerűbb szentjének, a szintén ferences Szent Antalnak a földi maradványait őrzik.

A kórus, amely természetesen valamennyi templomban és Assisi néhány terén ízelítőt adott tudásából, Várnai Jakab ferences révén komoly lelki és intellektuális élményekkel tért haza. Életre szóló ízelítőt kapott a ferences lelkiségből és kultúrateremtő erőből. Megéreztek valamit Gabriele D’Annunzio író mondásából: Szent Ferenc a legszentebb az olaszok közül, és a legolaszabb a szentek közül.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír