Dobszay Benedek, akit a hétvégén hat évre választottak meg provinciálisnak, kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a rendtartományban tizenhárom rendházuk, három iskolájuk és egy fogyatékossággal élőket oktató iskolájuk működik, ezenkívül kárpátaljai közösségük is van, a rendjük az egyik fenntartója a Sapientia szerzetesi főiskolának, továbbá több szociális intézményt is fenntartanak. Emiatt hétről hétre legalább tízezer emberrel találkoznak.
A tartományfőnök a legfontosabb feladatának a 111 tagú közösség vezetését, illetve embertársaik segítését tartja.
Rámutatott arra, feladatellátásuk sokszínűségét egyebek mellett az eredményezi, hogy a kommunizmus éveiben csak az maradhatott meg közösségükben, akinek tanári végzettsége volt, így közülük most is többen foglalkoznak oktatással, illetve 1990 után a laikus testvérek száma is nőtt, közöttük viszont sok a szakmát szerző ember.
Hangsúlyozta: kiemelten szeretnék kezelni a jövőben rendtársaik továbbképzését, a plébániai gyóntatást, a jegyesoktatást, valamint a keresztény életről szóló bevezető kurzusokat.
Úgy fogalmazott: iskoláikban komolyabb minőségbiztosítási rendszer is elkelne. Az autistákat segítő szociális központjuk “működtethető, még ha sok nehézséggel is”, esztergomi szociális otthonukban is mindennap jelen vannak, és időt szánnak az ellátottakra, kultúrházuk, bemutató központjaik pedig folyamatosan várják az érdeklődőket. Központi levéltári anyaguk feldolgozására is szeretnének hangsúlyt helyezni, mert azt tartják, hogy kulturális örökségük nemcsak az övék, hanem az egész magyar társadalomé.
Dobszay Benedek szólt arról: plébániáikon újabb hitoktatókat vettek fel, számukra továbbképzéseket szerveznek a Sapientia főiskolán, de “össz-szerzetesi szinten” is foglalkoznak a hitoktatásban rejlő lehetőségekkel. Ha befejeződik a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely felújítása, akkor lelki napokat szerveznek oda, s az állami iskolákban tanító hitoktatók is részt vehetnek lelki napjaikon.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Ferenc pápa által 2015-re meghirdetett megszentelt élet évének szervezésében ők is részt vesznek a többi szerzetesrend mellett.
Az MTI kérdésére elmondta: sokan keresték meg őket iskolaátvételt kérve, de ehhez próbáltak “szolidan” hozzáállni, mert szerintük a személyes megjelenés – legalább egy lelkipásztorral – elengedhetetlenül fontos azokban az iskolákban, amelyeket átvesznek.
Hozzátette: nemrégiben egy 800 fős szakiskolát ajánlottak nekik átvételre, amely eddig magániskola volt, és nem kizárt, hogy próbaidőre átveszik az intézményt. Kitért arra: évről évre felvetődik, hogy nyitniuk kellene a szakiskolák, illetve az elesett roma emberek felé is.
Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a most megjelent Szemünkkel láttuk, fülünkkel hallottuk című, a 20. századi ferences vértanú történetekről szóló CD egyik szerkesztője kiemelte: korabeli beszámolókból, illetve dokumentumokból, naplókból hozták létre a hangjátékot.
E. Román Kata, a CD egyik szerkesztője elmondta: nagy szöveganyag állt rendelkezésükre a tanúvallomásokból, de az is fontos szempont volt, hogy személyes sorsok álljanak össze a történetekből. Különböző minőségű szövegeket találtak, de a színészek hitelesen adják elő a történéseket a CD-n. Volt olyan színésznő, aki végig a sírással küszködött a felvételek során, mert – mint utólag kiderült – a családja ezekben a tragikus eseményekben személyesen is érintett volt – mondta.
– MTI –
