Az Idősek Világnapja után egy nappal, október 2-án ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Pécs melletti Kozármislenyben a Dorothea Otthon, amely 10 éve a Ferences Rendtartomány fenntartásában működik. Ebből az alkalomból ünnepi műsorral, meghívott vendégekkel és saját előadással köszöntötték az idősotthon dolgozói a többségében 80 év feletti lakókat, hozzátartozóikat és egymást. Néptáncelőadás, népdaléneklés, versmondás, sőt még torta is volt.

A borús, esőre álló, hűvös időjárás ellenére az otthon teraszát megtöltötték a lakók és a vendégek. A munkatársak az otthont alapító Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreivel együtt ünnepeltek, akik jelenleg is a Dorotheában szolgálnak.

Az épp húsz éve indult Misina Néptáncegyüttes vidám, autentikus folklór előadásával, többek között bodrogközi koreográfiákkal érkezett, de a délelőttöt az tette igazán széppé, hogy érezhető volt: a lakóktól a munkatársakig mindenki sajátjának tekinti a Dorotheát és teljes közösségét. Ki-ki saját tálentumával és munkájával járult hozzá a nap programjához: az egyik kolléganő népviseletben népdalokat énekelt, másikuk pedig az óriási születésnapi tortát sütötte meg. A nap legnagyobb különlegessége azonban kétségkívül a Dorothea idős előadóinak maroknyi csapata volt, akik verses műsorral készültek.

A tartományfőnök kérésére az intézmény lelki vezetője, Lovász Rajmund köszöntötte a résztvevőket, de a Ferences Rendtartomány munkatársai közül is többen csatlakoztak az ünnepléshez, köztük Kis Efrém testvér, a gyermekek és sérülékeny felnőttek védelmét ellátó csapat rendtartományi felelőse.

A világiak és szerzetesek szoros együttműködését, az összefogást és a közös célkitűzést emelte ki Csapi Róbertné Györgyi, a Dorothea Otthon intézményvezetője, aki beszédében elsőként a Jóistennek köszönte meg folyamatos jelenlétét és vezetését. Valóban, az ajtón belépve az otthon falai között rögtön érezhető Isten jelenléte: a világi kollégák kedvességében és odafordulásában, a nővérek gondoskodó, imádságos és figyelmes szeretetében, a lakók tekintetében, akik közül néhányan már több mint 10 éve élnek a Dorotheában. 

Györgyi szavaival: „Nem mindent lehet megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet” – ez a vezérelv irányítja a mindennapokat és ad keretet a munkatársak elkötelezett szolgálatának, akik a betegápoló nővérekkel közösen immár két évtizede dolgoznak azon, hogy a lakók életük alkonyán is minden napjukat méltó módon, értékesen és tartalmasan tölthessék.

Fotó: Formanek Tamás
Ferences Média 2024