Rómában kibontották a 7+1 boldoggá avatásra váró magyar szerzetespap 3300 oldalas dokumentációját, ezzel párhuzamosan Magyarországon nekiláttak a „munka” másik felének: az érintett ciszterci rend, a Szombathelyi Egyházmegye és a ferencesek, Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael, valamint Brenner János népszerűsítésébe kezdtek.

Szombaton a vértanú sorsú papok napja lesz a budai ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 10.45-től filmvetítéssel, kiállítással, egykori cella- és paptársak személyes beszámolóival. A részleteket Kálmán Peregrin ferences szerzetes mesélte el az MNO-nak, aki viceposztulátori minőségében vesz részt a hét ferences boldoggá avatási eljárásában.

Ismert, Brenner János szombathelyi egyházmegyés vértanú pap, ciszterci novícius boldoggá avatási eljárásának hazai szakasza kilenc év után, 2008-ban lezárult, a ferenceseké valamivel később kezdődött (2011. november 27.), de az egyházmegyei szakasz már az ő esetükben is véget ért (2013. augusztus 31.), és aztán Rómába repült a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjához.

– A testületnél jelenleg ez a két magyar vonatkozású ügy fut, a ciszterci Brenner János atyáé és a hét ferencesé. Utóbbiak iratanyagát január 20-án bontották fel formai ellenőrzésre, mert ez egy szabályos bírósági per. Arra gondoltunk Veress András megyés püspök úrral és Dékány Sixtus ciszterci apáttal, hogy az ő tiszteletüket közösen szeretnénk elmélyíteni, életük történetét megismertetni a közvéleménnyel. Az ő példájukra való odafigyeléssel kezdjük a nagyböjtöt – magyarázza Kálmán Peregrin atya.

Törekvésükhöz sokan csatlakoznak, az ország számos pontjáról érkeznek zarándokok a Feneketlen-tó partjára, akik aztán elviszik az élményt és a tanúságtételeket otthonaikba. Körösztös Krizosztomot és Kovács Kristófot ráadásul idén 70, Károlyi Bernátot 60 esztendeje ölték meg, ami alkalmat ad egész közeli találkozásra: Krizosztom atyának például azzal a kelyhével miséznek majd, amelyikkel ő tette ezt Újvidéken, elhurcolása előtt.

Nem kevesen egyébként már eddig is felfedezték maguknak a XX. századi vértanú szerzeteseket. Mint Peregrin atya mondja, több imameghallgatást is tulajdonítanak a ferencesek közbenjárásának.

– Volt olyan házaspár, amelynél hosszú ideig nem lehetett gyermek, de miután Károlyi Bernát közbenjárását kérték imáikban, az meghallgatásra talált. Egy másik esetben egy gyermekeit egyedül nevelő édesapa épült fel csodás módon egy életveszélyes agyérgörcs után, ő Rafael atya közbenjárását kérte fohászaiban.

Károlyi Bernát csoportjának és Brenner Jánosnak egyébként azért sem lebecsülendő a hatása, mert a hozzájuk kapcsolódó történészi kutatás új történelemszemléletet hoz: többen a vértanúk közül ugyanis aktív zsidómentést végeztek a második világháború alkonyán.

Történelemformáló boldoggá avatás

– Kriszten Rafael atya betegeskedő ember volt, szervezőmunkája által mégis egy egész zsidómentő hálózat jött létre, és népkonyhákat is üzemeltetett. Amikor pedig felrobbantották a Margit hidat, csónakkal igyekezett a haldoklók segítségére a Duna jeges vizén. De Bernát atya is számos zsidó életét megmentette. Ezek a tanúságtevők saját bátorságukkal, ártatlanságukkal, életükkel és halálukkal megmutatják mindkét XX. századi diktatúra embertelenségét; hatásukkal a történelemszemléletre elérik, hogy ne legyenek kijátszhatók egymás ellen a nagy diktatúrák, mindkettő gonoszságát rajtuk keresztül egyformán lehet látni – érzékelteti Kálmán Peregrin az 1944 és ’57 között elhunyt szerzetespapok hatását.

Amihez még hozzá kell tennünk azt is, hogy néhány héttel ezelőtt a kongregáció prefektusa nyilatkozatot adott ki, miszerint a pápa külön felhívta a figyelmüket arra: a XX. századi diktatúrák áldozatainak boldoggá avatási ügyeit vegyék előre. – Úgy tűnik tehát, hogy a mostani Szentatya evangelizációs szempontjaiba is jól beleillik ez a nyolc személy – mondta Peregrin atya.

A szombati rendezvényhez kapcsolódóan a szomszédos templomban látható lesz Brenner János karinge és stólája, amiben 1957-ben a kommunisták kivégezték. Látható lesz továbbá a Paskai László bíboros által megőrzött misekönyv is, amivel Hajnal Zénó atya misézett elfogása előtt, 1944 karácsonyán a menekülteknek. A filmek kedvelői Csallóközi Zoltán 2013-as alkotásával találkozhatnak, amiben közelebbről is megismerhető Károlyi Bernát működése és tanúságtétele. Brenner Jánosról is készült film, amit szintén levetítenek a Villányi úton.

Bucsy Levente