Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, amely jubileumi konferenciáján egy egyszerűnek tűnő, mégis alapvető kérdést tesz fel: Mire jó a teológia? Interjúnkban a konferencia szervezőjével, Bagyinszki Ágoston OFM atyával beszélgettünk többek között a soron következő Sapientia-nap céljáról, a teológia mai szerepéről, lényegéről, és arról, hogy miért érdemes ezzel a tudománnyal foglalkozni.

– Mi a tavaszi jubileumi konferencia célja?

A jubileum nemcsak egy ünnep, hanem kiváló alkalom arra is, hogy újra megfogalmazzuk, miért van ma szükség teológiára. A fiatalabb generáció egészen másként teszi fel a kérdéseit, és nekünk is ennek megfelelően, újfajta módon kell válaszokat adnunk. Ugyanakkor hallgatóink többsége a középkorosztályhoz tartozik, akik életük egy adott szakaszában érzik az igényt arra, hogy mélyebben foglalkozzanak teológiával. A távolabbról lérkezők számára szeretnénk lehetőséget adni, hogy betekintést nyerjenek: mit tartanak izgalmasnak a teológiában azok, akik hivatásszerűen művelik. Azok is választ kaphatnak kérdésükre, akik az egyházi életből jönnek, de bizonytalanok abban, hogy a teológia hogyan segítheti hitük elmélyítését. Az előadások sokszínű palettája ugyanakkor azok számára is hasznos, akik már aktívan részt vesznek a teológiai műhelymunkában, mert segíthet nekik abban, hogy saját ars poeticájukat tudatosabban megfogalmazzák. Nem csupán akadémiai diskurzus zajlik majd, hanem egy olyan tér is megnyílik, ahol a teológia személyesebb, elmélyültebb megközelítése révén mindenki megtalálhatja a saját kapcsolódási pontját.

– Mi a teológia lényege, miért tartod hasznosnak, és miben különbözik más tudományágaktól?

Minden ember keresi az élet értelmét. A hívő ember ezt az Istennel való kapcsolatban találja meg, a teológia pedig ennek a kapcsolatnak a tudatos, elmélyült megértése. Nem elsősorban elvont akadémiai spekuláció, hanem annak a felfedezése, hogy ez a kapcsolat miként válhat mindennapi életünk iránytűjévé. Nem verseng más tudományágak ismeretanyagával, hanem egy tágabb perspektívát kínál: más síkon fogalmaz meg kérdéseket, és más síkon keresi a válaszokat. Miközben a világ egyre inkább a kézzelfogható eredményeket és a gazdasági hasznot részesíti előnyben, a teológia továbbra is az emberi létezés mélyebb rétegeivel foglalkozik. Nem ígér gyors megtérülést, nem biztosít egyenes utat a megélhetéshez, mégis olyan kérdéseket vet fel, amelyeket a piac vagy más tudományágak sem képesek megkerülni.

 – Miért fontos ma tudatosabban megélni a hitünket? 

Egyre inkább tapasztaljuk, hogy ebben a pluralizált világban, ahol a különböző vallási és világnézeti háttérrel rendelkező emberek együtt élnek, a keresztény embernek gyakrabban kell reflektálnia arra, hogy miért tart fontosnak bizonyos értékeket, amelyek a mindennapokban talán csak áldozatok árán képviselhetők. A hitünk megőrzéséhez és elmélyítéséhez szükség van arra, hogy saját értékvilágunk összefüggéseit mélyebben átgondoljuk. Ehhez elengedhetetlen, hogy határozottabban és tudatosabban birtokba vegyük az önazonosságunkat. Keresztény hitünk megélésében pedig a teológia segíthet: irányt mutat, hogy miként tudunk egyre tudatosabban és mélyebben reflektálni a hitünkre ebben a sokféleséggel teli világban.

– Mi motiválja az embereket arra, hogy teológiát tanuljanak, és miért fontos teológiát tanulni?

Általánosságban azt tapasztalom, hogy mindenki, aki teológiát tanul, valamilyen személyes érintettségből hozza meg ezt a döntést. A hitünk ugyanis egy olyan kapcsolat, amelyben nem maradhatunk semlegesek. A hit arról szól, hogy Istent és az ő jelenlétét úgy lehet megismerni, ha teljesen beleadjuk magunkat ebbe a kapcsolatba: ha valóban bevonódunk, ha résztvevőként, zarándokként vagyunk jelen. Amikor valakiben megvan a hit ajándéka, és keresi, hogyan beszéljen erről, akkor ott magától értetődően megjelenik a teológia jelentősége, hiszen általa egy nyelvet tudunk felkínálni ahhoz, hogy megfogalmazhassa azt, amit megél. Amikor az ember benne van egy szeretetkapcsolatban – egy baráttal, az élete társával –, akkor nem kell pszichológiát tanulnia ahhoz, hogy teljes értékűen megélje azt a kapcsolatot. Ugyanakkor a Jóistennel való kapcsolat egy tőle nagymértékben elidegenedett világban megkívánja, hogy az ember megragadja, megfogalmazza ezt a viszonyt, és megtanulja a nyelvet, amelyen beszélhet róla. Az egyház pedig ad nekünk egy nyelvet arra, hogyan beszéljünk a hittitkokról, a keresztény hit középpontjáról, évszázadok misztikusainak, szentjeinek és teológusainak tapasztalatai alapján.

– Kik számára lehet különösen érdekes a március 8-i jubileumi Sapientia-nap, és milyen szempontok szerint állítottad össze a programot?

Mivel a teológia nem egy zárt rendszer, hanem egy út, amelyen el lehet indulni kérdésekkel és kereséssel is, mindaz, aki nyitott rá, találhat benne választ, inspirációt, és olyan gondolkodásmódot, amely segít a hitet és az életet mélyebben megérteni. A konferenciánk is ebben a szellemben működik: lehetőséget ad arra, hogy a teológiával foglalkozók megosszák élményeiket, és a határterületen mozgók számára is megmutassák, miért izgalmas ez a műhelymunka. Szervezőként olyan előadókat hívtam meg, akiket személyesen ismerek a tudományos életből és korábbi konferenciákról, így egyfajta szimfóniát próbáltam megkomponálni abból a számomra értékes mondanivalóból, amely ezen a területen megfogalmazódott. Azokat a „hangokat” válogattam be ebbe a zenekarba, akik valamilyen módon izgalmas perspektívát képviselnek a témában. Az előadók személyes tapasztalataikat is megosztják majd, és bízom benne, hogy amikor ez az összhangzat megszólal, valami frisset és inspirálót tár majd elénk. Aki kíváncsi arra, hogyan kapcsolódik mindez a lelki élethez, az egyetemi világhoz, az ember egzisztenciális kérdéseihez vagy a keresztény értelmiségi gondolkodáshoz, annak erre a március 8-i jubileumi Sapientia-nap kiváló alkalmat kínál. Konferenciánk egyik különlegessége, hogy nem egyetlen intézmény szűkebb, belső diskurzusára korlátozódik: több magyar katolikus felsőoktatási intézményből hívtam előadókat, ezzel is jelezve, hogy a teológia nem elszigetelt szellemi gyakorlat, hanem közös párbeszéd terepe. A konferencia előadói között papok és laikusok, nők és férfiak egyaránt helyet kapnak, tükrözve a teológia széles spektrumát.

***

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztráció ajánlott. Részletes program és regisztráció: https://sapientia.hu/esemenyek/sapientia-nap-mire-jo-teologia

***

Készítette: Gál Emília
Fotó: Serly Miklós (archív); Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Ferences Média, 2025