2024-ben elkészült Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Kálvária-kápolnájának felújítása. Az eredetileg 1933-ban, Mennybemenetel ünnepén felszentelt épület nemcsak a kereszthalál és feltámadás szimbóluma, hanem a hozzáépítés során kialakított urnatemető révén az emlékezés és megnyugvás helye is lett.

A Kálvária-kápolna a keresztút szerves részeként épült az 1930-as években, hiszen minden keresztút lényeges eleme a kálvária. Az idő múlásával azonban az épület állaga fokozatosan romlott. A felújítás során elsődleges cél volt a szerkezet megerősítése, mivel a kápolna falai átnedvesedtek, alapozása pedig a jelentős, víz okozta károk miatt meggyengült. Az átfogó rekonstrukció nemcsak az épület stabilitását biztosította, hanem egyedi szakrális teret is teremtett, amely harmonikusan illeszkedik a kegyhely környezetébe.

A kegyhely átfogó felújításának első ütemének idején, 2016 előtt, az épület körül eltávolították a földet, hogy csökkentsék a falak nedvességfelvételét. Ez azonban nem várt következményekkel járt: az alapok fagyhatár alá kerültek, ami apró mozgásokat, kisebb repedéseket eredményezett a szerkezetben.

A felújítás célja nem csupán az eredeti kápolna megőrzése volt, hanem egy új urnatemető kialakítása is. Az épületnek nemcsak szakrális és funkcionális szempontból kellett illeszkednie a helyszínhez, hanem műszakilag is biztosítania kellett a hosszú távú stabilitást. Az első tervek 2015–2016-ban Nagy Tamás és Borbás Péter építészek közös közreműködésével készültek, és ekkor alakult ki a jelenlegi U alakú, patkószerű elrendezés. Ez a szerkezeti kialakítás támfalként is szolgál, távol tartva a talajt a kőfalaktól, ezáltal csökkentve talajnedvesség hatásait a falakra. Az U alakú forma által egy sajátos, kerengőszerű tér jött létre, amely körülöleli a kupolát.

A megőrzött régi kőfalak rusztikust hatást keltenek, a kápolna két oldalán megjelenő bővítés anyaghasználatában illeszkedik az eredeti architektúrához. A főhomlokzat visszafogott szerkesztésű egyedi lakatos-üveg szerkezetet kapott, ezeken keresztül lehet belépni a kápolna és urnatemető tereibe. Ez a szerkezet egyszerre ad megvilágítást és biztosít szellőzést a belső tereknek. A kápolna főhomlokzata egy további új elemmel bővült, az oromfal egy mediterrán hangulatú harangtoronnyal egészült ki.

Az urnatemető kialakításának helye természetes módon adta magát: a keresztút végén a kápolna szerves részeként került kialakításra, ahol a kápolna a domboldallal egybeolvad. Annak érdekében, hogy a kápolna megfelelő megvilágítást kapjon, az épület oldalfalain és az új födémen bevilágító felületeket alakítottak ki, amelyek az épület átszellőzését is biztosítják. Hangsúlyos elem az apszis tengelyére komponált kör alakú födémnyílás, amely lehetővé teszi a napszakok és az időjárás változásait a belső terekben.

Az anyaghasználatban kiemelt szerepet kapott a természetes kő. A külső falak ciklopfalszerűen rakott andezit burkolatot kaptak, a belső terek padlóburkolata szürke színű, lángolt felületű kőlapokkal készült. A kápolna belső terében két, Mátyási László felajánlásból származó szobrászművészeti alkotás is helyet kapott: Szent Mihály és Szent Rafael plasztikái, amelyek kiegészítik a szakrális teret. A plasztikák mészkőből készültek, ehhez illeszkedik az oltár és az apszis anyagválasztása.

Az épület tervezése során fontos szempont volt Borbás Péter számára, hogy a megvilágítás lekövesse a különböző használati igényeket. Az urnatemetőben és kápolnában többféle megvílágítási mód közül lehet választani a derengő hangulatfénytől a teljes megvilágításig. Tervezői és megbízói szándék szerint egy egyedi atmoszférájú, a helyhez illő, időtlen épület született.

Az urnatemető lehetőséget nyújt azok számára, akik itt Szentkúton szeretnének temetkezni. A 456 férőhelyes temetőbe tíz évre lehet megváltani a helyet saját részre vagy családtagok számára. „A bazilikával szemközti hegyoldalban, meseszép környezetben található a felújított Kálvária-kápolna urnatemetője, amely mind természeti adottságaiból fakadóan, mind pedig nemzeti kegyhely mivolta miatt kivételes helyszín. Már érkeznek a foglalások, amelyek közül a legtöbb már elhunyt családtag áthozatalára irányul” – mondta Orosz Lóránt kegyhelyigazgató. Az urnatemetőről minden részlet megtalálható Szentkút honlapján, itt pedig videós formában is megtekinthető.

Gellért Sára Mária
Fotók: Szentkut.hu
Ferences Média, 2025