A beavatottak egy szűk csoportjának fenntartott ezoterikus tanok mindig is kíváncsiságot ébresztettek az emberekben. Ilyen ismereteket közöl Alexandriai Kelemen nyolc Szőttese, amely a Jézus Krisztustól az apostoloknak adott igaz tanítás hagyományait taglalja a gnoszticizmussal szemben. Tóth Vencel ferences, szentföldi megbízott évekig dolgozott azon, hogy a görög teológus írásai magyar fordításban is elérhetővé váljanak. Hogyan kapcsolódik egy ferences szerzetes tevékenysége a korai egyházatyák írásainak fordításához? Vencel atyával beszélgettünk.

– Hogyan ért el hozzád annak a vágya, hogy lefordítsd a Szőtteseket? Hogyan kötődsz a szerzőhöz?
– A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Alexandriai Kelemen Terelő című munkája volt szakdolgozatom témája. A patrisztikai irodalmat tanító Ladocsi Gáspár püspök atya inspirált e munkára azzal, ahogy Kelemen stílusát és írásainak szépségét méltatta az órákon, amelyek addig nem voltak elérhetőek magyarul. Amint utánanéztem, egyre jobban elmélyedtem a munkásságában – ez adta meg a lendületet ahhoz, hogy nekivágjak a komoly szellemi munkának, amely később Kelemen más műveire is kiterjedt: ahogy haladtam előre, egyre jobban beleszerettem az ő örökségébe, többek között a Nevelőt és a Szőtteseket is elkezdtem fordítani.

– A művet te fordítottad le először magyarra. Hogyhogy korábban nem volt elérhető magyar nyelven?
– Valószínűleg nehéz, választékos nyelvezete miatt. Műveinek egyes részei különösen bonyolultak, és hatalmas háttértudást igényelnek, hiszen rengeteg görög szerzőt idéz, és utal korabeli szövegekre is. Ezeket franciára, olaszra és németre már lefordították, ám Magyarországon kevesen foglalkoznak a patrisztika nemzetközi tudományával. Munkásságát rendszeresen dolgozzák fel nemzetközi konferenciákon, és a fordításnak köszönhetően remélem, hogy a magyar tudományos és teológiai közösség érdeklődése is feléled Kelemen iránt, így a hazai kutatók is bekapcsolódhatnak a Kelemen-kutatásba. 

– Mi volt a fordítás során a legnagyobb kihívás?
– A munka több évig tartott, és az ógörög nyelvi nehézségek mellett Kelemen szövegeinek sajátos stílusa is kihívást jelentett. Nemcsak a nyelvezet árnyaltságát és választékosságát kellett megőrizni, hanem azt az irodalmi és filozófiai gazdagságot is, amelyet a szerző szőttes szerkezetként épít fel. Azért is nevezi Szőtteseknek ezeket a műveket, mert írói stílusa nem egy egységes vonalvezetést követ, hanem különböző témákat és forrásokat ötvöz, hasonlóan egy szimfóniához, amelyben az elemek együttesen érik el a kívánt összhatást. Kelemen mély filozófiai megközelítése és a szövegeibe rejtett szellemi gyöngyszemek is arra késztetnek, hogy a megértéséhez nem elég önmagában a nyelvi fordítás – át kell ültetni azt a szellemi tudást és lelkületet, amellyel Kelemen írta őket.

– Mi volt Kelemen célja művének megírásával?
– Maróth Miklós a fordítás ajánlásában találóan mutat rá: Alexandriai Kelemen célja az volt, hogy a keresztény híveknek meggyőzően, filozófiailag megalapozott érvekkel mutassa be a hitigazságokat. Gondolatait nagyobb témák köré csoportosítva, színesen és rétegzetten adja elő, szövéstechnikához hasonló módon: egy-egy gondolatot kifejt, majd azt elengedi, hogy másik témát vezessen be, később azonban újra visszatér rá. Kelemen korában az empirikus és szkeptikus irányzatok hódítottak, így amikor klasszikus szerzőket idézett, hozzájárult azok újbóli tanulmányozásához, ezáltal műve fontos filozófiatörténeti forrásművé vált. Olvasása során megismerhetjük a kereszténységet a második században foglalkoztató kérdéseket és a filozófiai tanokkal alátámasztott válaszokat. Emellett képet kapunk arról is, hogyan értelmezték az ókori gondolkodók Arisztotelész halála után fél évezreddel a klasszikus görög filozófia tanításait.

– Hogyan inspirálja a mű a mindennapjaidat?
– Kelemen műveinek olvasása és fordítása olyan hitbeli elmélyüléshez vezetett, amit az apostoli hit misztériuma, azaz Jézus Krisztus mélyebb megismerése ad. Ő maga úgy ír a hitről, mint az ember átültetéséről a paradicsomkertbe, ahol Jézus teljesen feltárja Önmagát. Ez az önátadás a hétköznapokban is megjelenik, és emlékeztet arra, hogy hitünk mögött minden pillanatban ott van Isten gondviselése, amely az embert a világból az Ő közelségébe emeli. Kelemen a görög bölcselet és az általános műveltség segítségével mélyül el a mindenséget alkotó és összetartó isteni Logosz misztériumában, s mutatja be Isten üdvözítő tervét azoknak, akik értelmükkel képesek befogadni azt.

– Rengeteg feladatod van, ami mellett nem lehetett egyszerű időt szánni a fordításra.
– A fordítás éveken át tartott, és bár nem könnyű időt találni rá, számomra ez a kikapcsolódás egyik formája. Kelemen nem csupán a Szőttesekben, hanem Nevelő és a Terelő című munkáiban is buzdítja olvasóit az igaz hit követésére. A fordításban Kelemen művei és gondolatai új értelmet nyertek számomra, és mélyebb megértést adtak a hitről. 

– Milyen fordítási és kiadási terveid vannak a jövőre nézve?
– Kelemen művei közül van még mit lefordítani és újra kiadni, és további terveim vannak, hogy más írásait is elérhetővé tegyem magyar nyelven. Ezek olyan művek, amelyekre a mai keresztény gondolkodók is nyugodtan támaszkodhatnak, hiszen újra és újra megerősítik és tisztázzák a hit értelmét.

***

Alexandriai Kelemen Sztrómateisz – Szőttesek V–VI–VII–VIII. könyv című műve Tóth Vencel atya fordításában, a JEL Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A műről tovább információt ezen a linken olvashatnak, a megrendelőlapot pedig itt lehet elérni.

Fotó: Tóth Vencel
Szöveg: Gellért Sára Mária
Ferences Média, 2024