Massimo Fusarelli OFM miniszter generális idén februárban látogatást tett három rendtartományban, illetve rendi körzetben, köztük a marokkói első ferences vértanúkról elnevezett kusztódiában.

Az útjai során tapasztaltak nyomán 2022. május 6-án kelt levelében emlékeztette a rendtársakat a ferences karizma missziós jellegére. Több missziós területen a ferencesek szolgálata közvetlenül a generális alá van rendelve, közülük több helyütt most különösen nehéz a szolgálat, és nagy szükség van új testvérekre (Marokkó, Szudán, Dél-Szudán, Szentföld, Oroszország, Líbia).

A marokkói kusztódiában 22 testvér él, akik 12 különböző országból származnak (Brazília, Szlovákia, Spanyolország, Kongó, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Mexikó, Costa Rica, Horvátország, Kolumbia). A testvérek hat közösségben élnek (Rabat, Marrakech, Meknès, Larache, Tetouan, Tangier). Négy plébánián és három kulturális központban szolgálnak, részt vesznek a Caritas munkájában és a börtönpasztorációban, illetve több rájuk bízott lelkészségen végeznek lelkipásztori munkát.  2019. május 16. óta ellátják a casablancai klarissza kolostort is.

Ezeken a területeken a missziós munka nemzetközi közösségekben zajlik; különösen is fontos figyelmet fordítani az interkulturalitás témáira a közösségen belül és azon kívül, a helyi társadalomban is.

Készségesnek kell lenni az iszlám vallású lakossággal való együttélésre, a meghallgatást és a szemlélődő magatartást gyakorolva; megismerni, elfogadni és tisztelni a „különbözőség valóságát”, a muszlim világ másságát.

Az itt szolgáló misszionáriusok tevékenységének része a marokkóiakkal végzett közös munka a kulturális központokban, a szubszaharai migránsok közt végzett lelkipásztori tevékenység, valamint az európai katolikusok és turisták lelkipásztori ellátása.

Fotó: OFM.org

Szudánban és Dél-Szudánban négy testvér szolgál: ketten az egyiptomi tartományból a szudáni Kartúmban (Khartoum), illetve ketten a dél-szudáni Dzsubában (Juba).

A Szentföldi Kusztódiában is szükség lenne több szerzetesre; itt különösen is fontos az alkalmazkodás a kegyhelyekre jellemző életmódhoz, amely magában foglalja a liturgiák vezetését, a zarándokok fogadását, szem előtt tartva a testvéri életet és a kusztódia sajátos útját.

A ferences jelenlét Oroszországban és Líbiában elsősorban pasztorális, humanitárius és oktatási területen való szolgálatot jelent; különösen is figyelmet kell fordítani a keresztények közötti párbeszéd elősegítésére.

Líbiában a Caritas munkájában, illetve a migránsok és vallási közösségek  pasztorációjában vesznek részt a ferences misszionáriusok.

***

A Regula non bullata (Meg nem erősített regula) XVI. fejezetének a címe: „Azokról, akik szaracénok vagy más hitetlenek közé mennek”. Ennek kezdő soraiban Ferenc az Úr szavait idézi:

„Íme, úgy küldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok”. Ezért azok a testvérek, akik isteni sugallatra a szaracénok vagy más hitetlenek közé akarnak menni, csak miniszterük és szolgájuk engedélyével menjenek.

Idáig tart az idézet a Regulából, amellyel Massimo Fusarelli miniszter generális bevezeti május 6-i levelét, melyben utalt a konstitúcióra is, amely kiemeli: a testvérek alázattal és istenfélő módon legyenek jelen az iszlámhitű emberek között, akik szintén abban hisznek, hogy nincs más mindenható, csak az Isten.

Fotó: OFM.org

A rendi elöljáró utalt rá, Ferenc, Klára és Antal is vágyott rá, hogy radikálisan tegyen tanúságot Krisztusról Marokkóban, életét odaadva, mint a rend első vértanúi. Szent Ferenc 1219-ben hat társát a mai Marokkó területére küldte, hogy hirdessék Krisztus tanítását, Isten békéjét és jóságát. Végül öten – Berárd, Péter, Ottó, Akkurziusz és Adjutusz – érkeztek a muzulmánok és pogányok közé, mivel egyikük megbetegedett. 1220. január 16-án gyilkolta meg őket a marrákesi emír. Ferenc szavai szerint ha Assisi a rend szülőhelye, Marokkó a megkeresztelkedésének helyszíne a mártírok tanúságtétele által.

A következő évszázadok során főleg spanyol és francia ferencesek érkeztek Marokkóba, akik a karavánutak mentén hirdették az evangéliumot, lelkipásztori segítséget nyújtottak a keresztény kereskedőknek, utazóknak és a rabságba került európaiaknak.

Az első ferences vértanúk emlékére alapították a marokkói kusztódiát 2010-ben húsz szerzetessel, akik hat helyszínen tevékenykedtek az észak-afrikai keresztény közösségekben.

A Marokkóban működő ferencesek 2010-ig a spanyol és francia provinciák keretében végezték missziós munkájukat, melyet napjainkban a Marokkói Protomártírokról nevezett Kusztódia keretében folytatnak.

Forrás: OFM.org
Fotó: OFM.org
Ferences Média, 2022