Magyarországra már Szent Ferenc életében érkeztek szerzetesek a Kisebb Testvérek Rendjéből. Hazánk első önálló provinciájának létrejötte az 1200-as évek elejére tehető, amelyet ekkor Esztergomi vagy Magyarországi Provinciának neveztek, minisztere pedig Boldog Pisai Albert volt. A tatárjárás után a tartomány rendházainak nagy többsége már a Boldogságos Szűz Máriának volt szentelve.
A következő évszázadokban megjelentek Magyarországon a Bosznia felől érkező úgynevezett obszerváns testvérek is.

1523-ban a burgosi nagykáptalanon (a ferencesek legfőbb döntéshozó fórumán) az Magyarországon abban az időben működő két ferences provincia új nevet kapott: megszületett a Legszentebb Üdvözítőről Nevezett Provincia (salvatoriánusok), valamint a Szűz Máriáról Nevezett Provincia (mariánusok). A tatárjárás és a reformáció háborús évszázadaiban a kolostorok, templomok nagy részét lerombolták, sokan haltak vértanúhalált, ám e nehéz időszak elmúltával újból növekedésnek indult a ferences rendházak és testvérek száma. A két korábbi tartományt az 1700-as években Szent Istvánról és Szent Lászlóról nevezték el, 1757-ben pedig megalapították a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Provinciát is.
A 20. század elején az akkori Magyarország területén öt provincia létezett, amelyeket összevonva három tartományt hoztak létre – egyet Erdélyben –, végül a háború utáni időszakra ismét két magyarországi provincia működött: a mariánus és a kapisztránus.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása sok áldozatot követelt a közösségtől, a kapisztránusok azonban legálisan fenntarthattak két gimnáziumot, három kolostorban élhettek közösségben. Végül a rendszerváltás után 1989-ben kezdték újraszervezni életüket a kapisztránus és mariánus testvérek.
2006-ban e két provincia egyesítésével hozta létre a ferences rend legfelső vezetése a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományt. Ma ez hazánkban a Kisebb Testvérek
Rendjének egyetlen jogi egysége.

Október 8. főünnep a Magyar Katolikus Egyházban, amelynek eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki 1038-ban a Szűzanya oltalmába ajánlotta hazánkat. 1693-ban ezt I. Lipót király is megismételte: Máriának ajánlva a török megszállásból felszabadult országot. 1896-ban a magyar millennium alkalmával XIII. Leó pápa engedélyezte, hogy Magyarországon külön ünnepként iktassák be Magyarok Nagyasszonya ünnepét, amelyről október 8-án emlékezik meg az egyház.

„Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!”

Forrás: www.katolikus.hu
Ferences Média