Lezárult a magyar és a szlovák ferences rendtartomány együttműködésében megvalósuló MONUMENTIS projekt, amelynek célja a határterület ferences kulturális örökségi helyszíneinek turisztikai fejlesztése volt. A két magyarországi ferences helyszínen – Szécsényben és Mátraverebély-Szentkúton – végzett felújításokról Kardos Csongor OFM szécsényi plébánossal és Orosz Lóránt OFM kegyhelyigazgatóval beszélgettünk.

Miről szól a MONUMENTIS projekt?

Kardos Csongor OFM: A MONUMENTIS az Európai Unió projektje, amely a szomszédos államok – főleg a határmenti területek – együttműködését segíti elő. Mindkét országból van egy-egy partner, akik nemcsak a beruházásokon dolgoznak közösen, hanem egyéb programok által egy tágabb együttműködés is megvalósul közöttük: többnyelvű szórólapokat adnak ki, közös kiállítást rendeznek. Mi a szlovák ferences tartománnyal együttműködve ezek mellett egy turisztikai stratégiát is kidolgoztunk, amely a további közös munka lehetőségét segíti elő. Szlovák részről Fülek és Pozsony, magyarországi részről pedig Szécsény és Mátraverebély-Szentkút csatlakozott a programhoz.

Milyen konkrét munkálatokat végeztek a négy helyszínen?

Orosz Lóránt OFM: A projekt – ahogyan erre a címe is utal – eredetileg műemlékek felújításáról szól. Pozsonyban egy gótikus ferences templom található. Valószínűleg ez volt az első ferences helyszín a történelmi Magyarország területén, még Szent Ferenc életében. Ott megújult és látogathatóvá vált a templomtorony, valamint felújították a kincstárat: ez azért nagyszerű, mert az itt berendezett kiállítás kétnyelvű feliratokkal lett ellátva. Ezek közös kincsek, hiszen a történelmünk sok éven át közös volt. A kincstárban még egy 1226-ból származó tömjéntartó is megtekinthető.
Füleken a ferences templom belső tere és a barokk főoltár újult meg. A templombelső utoljára 1913-ban volt kifestve – ekkor ez a település még még Magyarországhoz tartozott. Itt is nyílt egy kiállítás, szintén kétnyelvű ismertetőkkel.
Szentkúton kifestettük a templomkülsőt, feújíttatuk a nyílászárókat és nyolc műtárgyat, üvegablakok készültek, illetve felépült a Csend Háza is. Megújult továbbá az orvosi szoba egészségügyi berendezése: ennek a búcsúk alkalmával nagy jelentősége van.
Ezek mellett tájépítészeti fejlesztéseket végeztünk: kialakítottunk például egy szabadtéri foglalkoztatót.

Kardos Csongor OFM: Szécsényben a középkori gótikus sekrestye komplex felújítása valósult meg: régészeti feltárásoktól kezdve a falkutatáson, fa- és falrestaurálásokon át a bútorok felújításáig. További munkákat végeztek a templomban a négy mellékoltáron, a szószéken, a két stallumon (ez a szerzetesi imádság helye), a díszes barokk olvasóállványon és a faragott faajtókon.

                                     Szécsényi sekrestye

Milyen kulturális jelentősége van ezeknek a felújításoknak?

Kardos Csongor OFM: A szécsényi rendházban található gótikus terem Magyarország egyetlen emeletes gótikus terme: tulajdonképpen ez két helyiség egymás fölött. Az alsó szinten található a sekrestye, fölül pedig a mostani Rákóczi-terem, és a kettő egy közös oszlopon nyugszik. Ilyen nincs több hazánkban, és az egész gótikában egyedülálló. Művészettörténetileg ez a legértékesebb része a szécsényi műemlékegyüttesnek.

Miért volt szükség ezekre a munkálatokra?

Orosz Lóránt OFM: Az ehhez hasonló nagy projektekkel kapcsolatban sokszor fölmerülnek ezek a kérdések: miért csináljuk, mi az értelme. Fontos, hogy az adott fejlesztéshez mindig húzzunk határvonalakat ezen kérdések mentén. Ez a projekt azért volt szerencsés, mert kifejezetten az építészeti és művészeti örökség megőrzése volt a cél.
Azt gondolom, hogy hozzánk, ferencesekhez – a mi életünkhöz – a történetünk is hozzátartozik. Ennek a történetnek pedig részei azok az épületek, ahol évszázadokon át éltek testvérek, akik a ferences lelkiséget próbálták megélni. Vagyis: valamilyen szinten ezekért az épületekért – amelyek tehát a történetünk részeit képzik – felelősséggel tartozunk. 

A ferences élet nemcsak a mostani életünkből és Szent Ferenc életéből áll – bármilyen szívesen is tekintünk vissza a gyökerekre –, hanem áll a két időszak között eltelt időből is. Mindabból, amit itt, ezen a földön az 1200-as évek elejétől a ferencesek jelenléte kulturálisan és hitben megalapozott. Ennek részei az épített emlékek, amelyeket Pozsonyban, Füleken, Szentkúton és Szécsényben létrehoztak a mi elődeink.
Azt gondolom tehát, hogy kulturális kincseink megőrzése és karbantartása kötelességünk. Azért is, mert volt 40 év – a kommunizmus évei –, amikor Szécsényben és Szentkúton ott sem voltunk. Ezek az emlékek nem hogy nem voltak megőrizve, hanem folyamatosan romlott az állapotuk, így most ezt a kimaradt negyven évet kell pótolni. A legutóbbi felújítások ezeken a helyeken a harmincas években történtek.

Kardos Csongor OFM: Emellett nagyon fontos, hogy ezeket a felújításokat, fejlesztéseket nem magunknak csináljuk. A szécsényi kolostor alapításának a 700. évfordulóját ünnepeljük hamarosan. A történelem itt beleivódott a falakba. Ha például felsorolnánk, hogy az alapítástól kezdve kik jártak ott, Károly Róbertet, Hunyadi Jánost, Mátyás királyt és II. Rákóczi Ferencet is megemlíthetnénk. Volt itt két török pusztítás is, amikor elfoglalták a kolostort. És az ott lakó testvérek élete a pestisjárványokkal, az imádsággal és a novíciusházzal együtt része a történelemnek. Az épület maga pedig művészettörténeti szempontból is fontos, amelyhez most még hozzá is tudtunk adni, hiszen feltárásra kerültek olyan emlékek, amelyek eddig rejtve voltak.

Mik voltak ezek?

Kardos Csongor OFM: Előkerültek például falfestménytöredékek, freskók. Nem is tudjuk pontosan, hogy ezek tervek voltak-e, vagy teljes festmények, amelyek elpusztultak – mindegy is. Ezeket a festménymaradványokat a török kor óta nem látta senki.

Orosz Lóránt OFM: Bár Szentkútnak nincsenek olyan gyökerei, mint Szécsénynek – hiszen ez egy az 1760-as években épült barokk templom, és a műtárgyak is e korból származnak –, de a magyar egyház számára nagyon fontos, mivel 2006 óta nemzeti kegyhely. A ferencesek már az 1700-as évektől rendszeresen megfordultak itt, de az Esztergomi Egyházmegye hivatalosan csak az 1920-as években bízta a ferencesekre ezt a helyszínt. Most is ránk van bízva, és ily módon felelősséggel tartozunk érte.

Szentkúton egyébként már volt egy hasonló nagyobb projekt, ami hat évvel ezelőtt zárult le, és azóta körvonalazódott, hogy a ebből a Szentkútból – ahol folyamatosan vendégeket fogadunk, és ahová egyre több csoport érkezik – mi hiányzik. Nagyon szép lett a Csend Háza, amelynek felépítése ebből a pályázatból valósult meg. Ez valóban egy visszavonulásra alkalmas hely, amelyet szerintem jól fogunk tudni hasznosítani a kegyhely életében. Remélem, hamarosan fogadhatunk is itt vendégeket.
Ha jön egy plébániai csoport táborozni, nincs sportpályánk. Nincs beltéri játszószobánk: jönnek a kisgyermekes családok, és a gyerekek a folyosón labdáznak. Ha egy nagyobb szerzetesi közösség érkezik, nem tudjuk őket kényelmesen elhelyezni, illetve a családok számára sincsenek alkalmas apartmanok. Két fő szempont így a fenntarthatóság és a családbaráttá tétel volt.

De elsősorban az a cél, hogy a zarándokoknak minél inkább rendelkezésre tudjunk állni, és olyan környezetet teremtsünk számukra, ami az ő kényelmüket, elcsöndesedéssüket, és így az istenkapcsolatuk épülését szolgálja.

Kardos Csongor OFM: Az egész projektnek van ugyanis egy turisztikai célja. A műemlékek esetében ez például azt jelenti, hogy a felújítás után legyenek bemutathatóak, és ezáltal látogatottságot generáljanak. Ilyen szempontból sem magunknak csináljuk, hanem azért, hogy közkinccsé tehessük ezeket a felújított értékeket.

                            A Csend Háza Mátraverebély-Szentkúton

Milyen személyes élményt osztanának meg szívesen a projekt kapcsán?

Kardos Csongor OFM: A szécsényi gótikus termek nagy középoszlopa alatt van egy hatalmas kőtömb: ez az alap, ezen áll az egész oszlop. Ezt senki nem látta azóta, amióta megépítették a kolostort, és most, hétszáz év elteltével mi voltunk az elsők, akik megpillanthattuk, mivel a régészek egészen eddig leástak a feltárás során. Ez nekem hatalmas élmény volt.
Fantasztikus volt az is, hogy a szécsényi sekrestye falán – bár megtalált freskótöredékek jó része nem is azonosítható, nem kivehető, hogy pontosan mit ábrázolnak – Szent Ferenc stigmatizációjának ábrázolása maradt meg a legépebben. Ferencesként ez óriási élmény volt: pont ez szinte teljesen megmaradt, a legjobb állapotában.

Orosz Lóránt OFM: Számomra nagyon fontos volt, hogy ez az egész projekt magyar-szlovák együttműködésben valósult meg, hiszen a szlovák ferencesek közül jelenleg egyetlen egy a magyar származású – ő most Marokkóban van –, a többiek mind szlovákok: aki magyarul tud, ő is szlovák. Ez volt tehát az első ilyen közös munkánk, a szlovák provincia életében pedig az első EU-s projekt: ők még soha nem pályáztak. Mi azzal is hívtuk őket ebbe a programba, hogy segítsünk nekik beletanulni a hasonló pályázatok rendszerébe: hát, ők végül fél évvel hamarabb be is fejezték, sokkal ügyesebbek voltak, mint mi. A projekt egy márciusi ellenőrzéssel zárul le hivatalosan.

Ferences Média, 2021