A Megtestesülés ünnepének közeledtével Szent Ferenc atyánk első, 800 évvel ezelőtti grecciói karácsonyára készülődünk lélekben. Ehhez szeretnénk hozzásegíteni minden barátunkat, támogatónkat greccio800 című elmélkedéssorozatunkkal. Hétről hétre egy-egy ferences testvér Greccióhoz kapcsolódó gondolatait osztjuk meg a szélesebb közönséggel, melyek eredetileg a 2023-as Ferences Ifjúsági Zarándoklaton hangzottak el. Hangolódjon velünk Urunk, Jézus Krisztus születésének ünnepére és az első grecciói karácsony 800. emlékévére! Ma Radványi Atanáz OFM elmélkedését adjuk közre.
Amikor Máté megírta az evangéliumát a görög szövegben, azt írta, hogy mágusok jöttek a születendő Úrjézushoz. Ez úgy szöget ütött a fejembe, hogy be is mentem a vizsgaidőszak után a biblikus tanáromhoz megkérdezni, hogy ez micsoda. Felcsillant a szeme azonnal, és azt mondta: ez a jó lelkesedés, ennek nézzek is utána – ebből akár egy szakdolgozat is lehet.
Először azt vizsgáltam meg, hogy akkoriban mit értettek a mágus szó alatt. A görög-, és értelmező szótárban vegyes megközelítéseket találtam: hivatkoztak a mágusokra úgy, mint tudósokra, mint bölcsekre, ugyanakkor úgy is, mint szélhámosokra. Ez egy elég széles skála, ami alapján nehéz megállapítani, hogy micsodák a mágusok.
Babilonban volt egy nagy torony, amit csillagvizsgálásra használtak. Az akkor ismert világ legbölcsebb vagy legokosabb emberei itt tevékenykedtek; ők lehettek maguk a mágusok, akik a tudománynak szentelték az életüket. Ezek a zárt közösségben lévő emberek a csillagok vizsgálásán túl politikai hatalommal és befolyással is bírtak, egyenesen a királynak adtak tanácsokat. Érdekesség, hogy egyfajta főépítészként is működtek Babilonban. Ha a különböző isteneknek szentélyt akartak építeni városon belül, azt csak úgy lehetett megtenni, ha a szentély helye leképezi az istennek vagy istenségnek a megfelelő csillagképét. Ahogy a régészeti kutatások során megtalálják ezeket a szentélyeket, az látszik, hogy egy fél fok különbség sincs abban, ahogy elhelyezték az építményeket. Ugyanez igaz az utcákra is: mindegyiket párhuzamosra rendezték, tehát nagyon komoly munkát végeztek. Többek között nekik köszönhetjük pl. a nap 24 órás beosztását, a perc 60 másodpercre bontását, vagy akár azt, hogy a kör 360°-os. Ezeket mind az ő számításaikból tudjuk. Az egyik megközelítés, hogy ők valóban bölcsek voltak. Ugyanakkor ha az Ószövetséget olvassuk, ott kezdetektől fogva azt nyilatkoztatja ki Isten Mózesnek, hogy óvakodjon a zsidó nép mindenféle csillagjóslástól, mágiától, szellemekkel való kommunikációtól.
Maga ez a mágus szó egyébként az Ószövetségi Szentírásban egyetlen egyszer szerepel: akkor, amikor Jeruzsálemet elfoglalják. A zsidók számára tehát ez egy nagyon negatív történeti tapasztalat és élmény. Amikor elfoglalják és elpusztítják a jeruzsálemi templomot, akkor bemegy a király és viszi magával a mágusait, akik ott különböző csontokat dobnak a földre. Azokból illetve az akkori csillagállásból jósolnak, tehát pont olyan dolgokat csinálnak, amit elvileg nem szabadna. Pont egy olyan helyen, ami a zsidók számára a legszentebb. Ezzel máris egy újabb dilemmába ütközünk: amikor Máté az evangéliumban leírja ezt a szót, hogy mágusok érkeztek az Úrjézushoz, akkor mire kell gondolni? Egy zsidó ember ha meghallotta vagy olvasta ezt, feltehetőleg borsózott a háta, ugyanis ezek pont azok, akik a szentélyüket lerombolták. Vagy az juthatott eszünkbe, hogy ezek a babiloni bölcsek lettek volna.
Maga a gyermekség-történet, amit ismerünk akár a pásztorjátékokból, az az, hogy jöttek a királyok, bemennek Heródeshez, és kijönnek tőle. Erre is többféle elmélet van. Ami számunkra fontos lehet, az az, hogy bizonyítani tudjuk tudományosan, hogy a csillagoknak volt egy olyan együttállása akkor, ami tényleg különleges és egyedi. Ez abban az évben, Jézus születése körül kétszer is megtörtént három hónapon belül.
A mágusok feljegyzéseiket név nélkül írták – ez volt a szabály. Ahogy ezeket a feljegyzéseket ismerjük, minden csillagkép egy adott nemzetet jelentett. A halak csillagkép volt az izraeli népé, és azt is tudjuk, hogy a halak csillagkép több csillag együttállása. Minden csillagnak volt valamilyen jelentése, és ebből akár következtethettek arra is, hogy egy új nagy király fog születni a halak csillagjegyben akkor Izrael népéből.
Volt a mágusok között zsidó származású. Dániel próféta előkelő zsidó családból származott, babiloni fogságba került, és beadták a mágusokhoz tanulni. Az ő könyvéből egész jól ismerjük, hogy milyen lehetett ezeknek a mágusoknak a képzése. Dániel sokáig vitte, egészen főmágus lett, a tudósok vezetője. Neki már az Úrjézusra vonatkozó próféciái is voltak, – még az is elképzelhető, hogy ezeket a feljegyzéseket ismerte az utókor is.
Hogyan lett a mágusokból király, illetve hogyan lettek ők bölcsek? Ez már annyira szorosan nem kötődik a Szentíráshoz – a kereszténység államvallássá válása előtt mágusokként hivatkoznak rájuk. Aki járt a Ravennában, a Sant’Apollinare Nuovo-bazilikában, ott láthatja bal oldalt elöl a mozaikon, hogy mágus ruhában vannak ábrázolva a királyok. Különböző színes kalapban adják át az adományaikat, ajándékaikat a kis Jézusnak. Ez egy harmadik negyedik századi mozaik, tehát addig egészen biztosan mágusokként hivatkoztak rájuk. Azonban amikor a kereszténység államvallás lett, a keresztény királyok ebbe kapaszkodva akarták a saját hatalmukat egy kicsit megerősíteni. Onnantól kezdve, nagyjából az ötödik századtól királynak öltöztek be az olasz főtereken előadott előadásokban, és így hivatkoztak magukra: lám lám az Úr Jézus születésekor már királyok voltak ott jelen. A felvilágosodáshoz érkezve, amikor az ész és az értelem újra előtérbe került, a tudósok megállapították, hogy semmi közük a királyoknak ehhez. Innentől kezdve jött elő az, hogy bölcsekként hivatkozzunk rájuk, ne pedig királyokként. Ez egy fajta kultúrharc volt a királyok és tudósok között. Innen van hát ez a hármas megfogalmazás: az eredeti szövegben mágusok, de mi azért ismerhetjük őket bölcsekként avagy királyokként is.
Az ábrázolásokban mi három királyt jelenítünk meg. A legelterjedtebb, hogy az egyik király fiatal szokott lenni, a másik középkorú, a harmadik pedig idős. Ezzel az emberi élet a teljességét mutatjuk; azt, hogy minden ember a legkisebbtől a legidősebbig odatérdel az úr Jézus elé.
A legenda egyébként úgy tartja (és ez már tényleg csak legenda), hogy Szent Tamás apostol amikor elindult a térítő útjára India felé, akkor találkozott a három királyokkal, mágusokkal, bölcsekkel. Azon nyomban megörültek egymásnak, Tamás apostol megkeresztelte és felszentelte őket pappá vagy püspökké, és nemsokra rá a három királyok vértanúhalált haltak és egy közös sírba temették őket. Amikor Konstantin császárné a Szentföldre ment a szent ereklyéiket elhozni, (tudjuk például, hogy többekközött a Szentkereszt ereklyét megtalálta, azt neki köszönhetjük) akkor ő magával hozta a három királyok csontjait is. Ezeket először Konstantinápolyba vitte, majd a háború miatt Milánóba menekítették át, és onnan a kölni érsek kérte magához. A mai napig,, lassan 1000 éve ott őrzik a három királyok ereklyéit. Aki odalátogat, az megtekintheti, gyönyörű szép arany szarkofágban vannak. Pár évvel ezelőtt felnyitották ezt a szarkofágotot, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy mégis mi van benne, ennek során három teljes férfi csontvázat találtak: egy fiatal, egy középkorú, és egy idős férfinak a csontváza van benne, de a kölni érsek nem engedte, hogy további vizsgálatokat végezzenek a csontokon.
Hogyan lett az ábrázolásokon az egyik király Szerecsen? Úgy, hogy az akkori ismert világot is szimbolizálni akarták a királyokkal. Az akkor ismert három kontinens Európa Afrika és Ázsia volt,így lett az egyikük fekete. Vannak olyan ábrázolások, ahol nem három király van. Három királyra csak az ajándékok miatt gondolunk. Az eredeti szövegben csak annyi van, hogy „mágusok”, többes számban, de valójában nem tudjuk hogy mennyien voltak. Vannak olyan ábrázolások, ahol öt király van, és vannak olyanok is, ahol tíz királyt láthatunk.
A nevük lehet még érdekes: honnan tudjuk a nevüket, illetve miért csak három név van, ha nincsenek számszerűen megnevezve, csak többesszámban? A nevüket már a keresztény közösség adta hozzá. Az egyetlen, amit biztosan tudni, hogy Dániel próféta, amikor oda kerül Babilonba és bekerült a mágusiskolába, új nevet kapott. Nem a zsidó nevén szólították, hanem adnak neki egy másikat. Ebből képződött Boldizsár király neve.
Isten dicséretére! Ámen!
A szöveg az idei Ferences Ifjúsági Zarándoklaton elhangzott elmélkedés szerkesztett változata.
Az elmélkedések megosztásán túl karácsonyi készülődésünk részét képezi egy különleges éjféli mise is, melynek helyszíne Piliscsaba-Klotildliget lesz. A részletekért látogassanak el a ferenc800.hu-ra.
Szerkesztő: Kovács Antónia
Ferences Média, 2023
