Mátraverebély-Szentkúton vasárnap bizánci szertartású liturgiát vezet Luscsak Jurij Nilus munkácsi görög katolikus segédpüspök, pünkösdhétfőn pedig az ünnepi szentmise főcelebránsa Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, aki áldásban részesíti a nemzeti kegyhelyre zarándokló jubiláns házaspárokat.
A szentkúti pünkösd részletes programja:
Túl a nyolcvanon, pappá szentelésének hatvanadik évfordulóján valósította meg nagy álmát: Kínába zarándokolt a rendtársai emlékeit kereső Frajka János P. Félix, közismert nevén Félix atya, aki a Katolikus Rádióban számolt be közelmúltbéli utazásáról szerdán.
Az idén gyémántmiséjét ünneplő Frajka Félix atya gyermekkorában, jászsági szülőfalujában lelkes olvasója és terjesztője volt a pasaréti rendházban szerkesztett ferences missziós kiadványoknak. Később maga is szeretett volna kínai misszionárius lenni, de a kommunizmus térnyerése Magyarországon és Kínában ezt lehetetlenné tette.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány 114 tagja közül az idei esztendőben 17 rendtagnak lesz szerzetesi vagy papi jubileuma. A rend május elsején Mátraverebély-Szentkúton közösen ünnepli őket a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében, melynek főcelebránsa Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius.
A ferences szerzetesi hivatás iránt érdeklődőknek nyíltnapot tartanak május 11-én 9 órától a pasaréti rendházban 16-40 év közötti, még el nem kötelezett férfiak számára. Az esemény mottója egy János apostoltól vett idézet: „Gyertek, és meglátjátok”. Részletes program a ferencesek.hu/hivatas oldalon. Jelentkezés a címen.
Az esztergomi belvárosban lévő műemlék Szent Anna, vagy közismert nevén ferences templom és a mellette lévő rendház a prímási város egyik legkorábbi építészeti emléke. E templom villamoshálózata az utóbbi évtizedekben elavult és veszélyes lett. Az Emberi Erőforrás Minisztériumának anyagi támogatásával megkezdett villamoshálózati felújítás első szakasza most fejeződött be.
Szombaton vesznek végső búcsút rendtársai, rokonai, tisztelői és egykori hívei Boros Gyevi Imrétől, aki az ország legidősebb papja volt. A ferences szerzetes életének 99., szerzetességének 77. és áldozópapságának 72. évében, április 14-én hunyt el. A Margit körúti ferenceseknél 11 órakor kezdődő szentmisét követően a templom kriptájában temetik.
A magyar ferencesek 1929 és 1952 közötti kínai missziójának tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást Misszió a hadiösvényeken címmel Szegeden a Klebelsberg Könyvtárban: a tárlaton zászlók, selyemfestmények mellett például a mindennapi élet használati tárgyai is láthatók.
Magyarországon közel 100 ezer lehet az autizmussal diagnosztizált emberek száma. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által fenntartott gyöngyösi Autista Segítő Központ 60 magyar családnak nyújt segítséget. Április elején, még téli időben betegek, családtagok, barátok és támogatók azért vágtak neki a Kékestetőnek, hogy felhívják a figyelmet az egyre rohamosabban terjedő betegségre.
Az Élet Urának gondviselő szeretetét köszönjük meg Boros Gyevi Imre OFM halálában. Életének 99. évében, április 14-én szólította nővérünk, a testi halál. Az érte felajánlott szentmise április 27-én, szombaton 11 órakor kezdődik a Budán, a Margit körúti templomban. Temetése a rendház kriptájában lesz a szentmisét követően.
„Imádkozzatok érte, de remélem, hogy már ő imádkozik értünk odaátról!” – ezekkel a szavakkal zárta Horváth Achilles budai ferences házfőnök rendtársainak írt levelét, melyben közölte a szomorú hírt: Boros Gyevi Imre, az ország legidősebb ferencese és egyben az ország legidősebb papja életének 99., szerzetességének 77. és áldozópapságának 72. évében, április 14-én visszaadta lelkét a Teremtőnek. Vagy ahogy Imre atya mondta volna, abbahagyta a szuszogást…
Bán Zsolt Jónás ferences atya, a nagyszőlősi ferences rendház házfőnöke, Verbőc plébánosa Kárpátalján végzett missziós tevékenysége elismeréséül március 15-én a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Magyarország köztársasági elnökétől. Ennek kapcsán készített vele interjút a Kárpátalja.ma hírportál, melyet az alábbiakban közlünk.
Az új pápa első kuriális pozíciót érintő személyi döntését április 6-án hozta, mikor a ferencesek generális miniszterét, José Rodríguez Carballót a szerzetesi élet kérdéseivel foglalkozó szentszéki hivatal második emberévé, vagyis titkárává és egyúttal belcastrói címzetes érsekké nevezte ki.
Jeruzsálem keresztény negyedében található a Szent Üdvözítőről nevezett ferences kolostor, melynek társalgóját divannak nevezik. Ez egy török szó, amely eredetileg azt a helyet jelöli, ahol a szultán fogadta a követeket és más magas rangú vendégeit. Az elnevezés természetesen az ottomán időkre utal, lévén Jézus szülőföldje a keresztesek bukásától az első világháború végéig, vagyis sok évszázadon át muszlim uralom alatt sínylődött. Ma a kolostort 85 szerzetes lakja, vezetőjük, vagyis a házfőnök a spanyol Artemio Vítores, aki 42 éve él a Szentföldön. Kiváló teológus, egyháztörténész és egyben a mintegy 300 fős szentföldi ferences kusztódia helyettes vezetője. A kolostor társalgójában, vagyis a divánban kérdeztem a szentföldi keresztények és a szent helyek múltjáról és jelenéről.
Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?”