Meddig tarthat ki valaki a hitében, amikor mindent el akarnak venni tőle – szabadságát, méltóságát, az életét? Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk, köztük arra a hét ferences szerzetesre, akik életüket adták Krisztusért és a közösségükért. Hogyan vált Kiss Szaléz atya a gyónási titok vértanújává? Cikkünkben a Gyöngyösi Ferences Könyvtár által az emléknap alkalmából összeállított írást közöljük.
„Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)
A gyöngyösi Sarlós Boldogasszony ferences templomban hét ferences testvér boldoggá avatásáért imádkoztak az összegyűlt hívek a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát mind Krisztusért áldozták életüket, és hitünk szerint vértanúkká lettek.
Kiss Szaléz a gyöngyösi kolostorban töltötte növendékéveit, majd 1944. június 23-án érkezett meg ismét Gyöngyösre. A tartományfőnök klerikusmagiszterként helyezte ide: Szaléz atya a ferences növendékeket képezte a szerzetesi életre. A város és környéke tanuló ifjúságának egyik legnépszerűbb lelki vezetője volt, emellett aktívan részt vett Gyöngyös város újjászervezésében 1945 után, és szerepet vállalt a helyi Kisgazdapártban.
Ugyanebben az évben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget (KEDIM), amely a város fiatalságát fogta össze. A párt azonban konkurenciát látott a szervezetben, és az egyeduralomra törekvő magyar kommunisták nem tűrték annak működését. 1946-ban Kiss Szalézt és társait koncepciós perbe fogták, koholt vádakkal a szovjet katonai bíróság elé állították. Szaléz atyát és három társát kivégezték, a többi fiatalt elhurcolták és a Szovjetunió javító-nevelő munkatáborába száműzték.
Miután társai közül többen kiszabadultak a fogságból, elmondták a valós tényeket. Vallomásuk szerint papjukat a felismerhetetlenségig összeverték, de ő így sem árulta el a gyónási titkot. A szembesítéskor kijelentette: a jegyzőkönyvet a kínzások hatására írta alá, ám abból semmi sem igaz. Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik.
Szaléz atya a gyöngyösi diákok példaképe volt. A rendkívül népszerű hitszónok lelki naplójából is kiderül, hogy tudatosan, aszketikus módon évekkel korábban készült a vértanúságra. Ahogyan Oslay Oswald rendi nevelő is tanította a ferences növendékeket: a szerzetesi élet teljessége a vértanúság.
Szaléz atya arra tanított, hogy a küzdelmek elől ne meneküljünk, hanem Isten kegyelmében bízva nézzünk velük szembe.
Molnár Bélát, az 1928-ban született egykori gyöngyösi diákot 1946. május 1-jén letartóztatták a Kiss Szaléz nevéhez kapcsolt fegyveres összeesküvés koncepciós perében. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, 1946. szeptember 14-én nyolcévi javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Mordovia és Jaroszlav lágereiben töltötte büntetését, majd 1953. november 26-án tért haza. Az Oroszországi Föderáció Legfőbb Katonai Ügyészsége 1993. május 25-én bűncselekmény hiányában rehabilitálta őt mint politikai megtorlás áldozatát. A képen egy orosz fogolytársával látható, mivel magyar rabtársai nem voltak.
Szaléz atya hűséget, kitartást és küzdeni tudást tanított az embereknek. Hite segített az alaptalanul megvádolt fiataloknak abban, hogy a leggyötrelmesebb, legkilátástalanabb helyzetekben is kitartsanak. Emlékezzünk rájuk ezen a napon mint a totalitárius rendszer üldözötteire.
A gyöngyösi ferences plébániára tíz tablóból álló kiállítás érkezett, amely bemutatja a vértanúság eszméjét és a hét ferences vértanú életét. Az időszaki kiállítás a gyöngyösi ferences templom gyóntatófolyosóján ingyenesen megtekinthető Ferencz Beatrix könyvtárossal egyeztetett időpontban, vagy a nyár folyamán hétköznaponként 12.00 és 17.30, szombatonként 9.00 és 17.30 óra között. További információ az alábbi plakáton.
Forrás: Ferencz Beatrix / Gyöngyösi Ferences Könyvtár
Ferences Média, 2025
