A konklávé Woelki bíboros szerint igazi testvéri együttlét volt. „A Sixtus-kápolnában minden egyes szavazásnál rátekintettünk Krisztusra, aki ítélkezni fog felettünk. Ő a tanú, hogy szavazatunkat csak arra adhatjuk, akit tényleg a legjobb jelöltnek tartunk.” Reinhard kardinális elmondta, hogy a konklávét előkészítő megbeszéléseken az egyház minden fontos kérdését megtárgyalták, az új pápa mindent hallott. A bíboros kiemelte, hogy Ferenc pápa tegnap esti gesztusaival is tanúságát adta annak, hogy pontifikátusától új hangsúlyokat is várhatunk. Újságírói kérdésre, hogy várható-e új irány a frissen megválasztott Szentatyától, Reinhard Marx bíboros válaszolt: „Pápának lenni hatalmas feladat. Mi hazamegyünk, de ő itt marad. Türelmet kérek számára.” Az egyház él, és nem monolit tömb. XVI. Benedek nagy pápaságának központi témája a „hit szépsége” volt. Ferenc pápa biztosan nagy hangsúlyt fektet majd új kérdésekre is, mint a szociális igazságosság és a szegénység.

A Szentatya korára utalva a müncheni érsek azt mondta, hogy a kor nem fontos. Isten kiválasztotta őt, mert most rá van szükség. Névválasztásával is kifejezi, hogy ahogy Assisi Szent Ferenc, ő is „Alter Christi” szeretne lenni. Szent Ferenc a szegénység és alázat embere volt, s bár saját közössége számára se volt mindig kényelmes, mindig az egyházzal közösségben akart Krisztus másává válni. Szent Ferencet kortársai közül se mindenki szerette, és ez ma is így van, hiszen aki az evangéliumot éli, az zavaró lehet azoknak, akik nem kötelezik el magukat Krisztus radikális követésére.

Woelki bíboros hozzátette: „a jezsuita rend valósította meg a trentói zsinat nagy reformjait. A mai korban ez a választás Isten Szentlelke vezetésének egyértelmű jele. Szentatyánk Szent Ferenc mintájára valóban az evangéliumot fogja élni.”