Az elismeréseket Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át február 3-án, Budapesten. Az államtitkár megköszönte Várnai Jakabnak teológiai tanári munkáját és a magyar, illetve a világban élő ferences közösségekért vállalt szolgálatát. Megjegyezte: a kormány az elmúlt években az üldözött keresztényeket sokszor a jelenleg Jeruzsálemben élő szerzetes javaslatai alapján támogatta.
Kálmán Peregrin OFM, a bírálóbizottság tagja Várnai Jakabot méltatva ismertette: a kitüntetett 1958-ban született, 1982-ben lépett be a ferences rendbe, 1988-ban szentelték pappá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett 1988-ban angol szakos tanári diplomát, majd 1991-ben doktorált teológiából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karán. Ezt követően fundamentális teológiát tanított több főiskolán. Várnai Jakab 1994 és 2003 között a Magyarországi Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke volt.
Várnai Jakab 1995-ben részt vett a bencés, a piarista és a ferences hittudományi főiskolák jogutódjaként 2000-ben megalakult Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapításának előkészítő munkáiban, majd az intézmény rektora volt 2017 és 2020 között. Jelenleg Jeruzsálemben él és tanít.
A laudáció szerint Várnai Jakab egyike volt azoknak, akik fontosnak tartották és oktatói, fordítói tevékenységükkel előmozdították, hogy a rendszerváltozás utáni teológushallgatók megismerjék a modern teológiai gondolkodást és szakirodalmat, többek számára biztosított külföldi továbbtanulási lehetőséget, és kialakította a Sapientia Szerzetesi Tudományi Főiskola oktatási rendjét.
Várnai Jakab a díjat megköszönve a közösség fontosságát hangsúlyozta. A Sapientia főiskola nem egyszerűen intézmény, hanem egy olyan közösség élettere, amely egy eszményt próbál szolgálni. Az igazság, amelyet a teológia próbál megvilágítani, mindig egy közösség igazsága, és nem szakítható el ettől a közösségtől – mondta a ferences szerzetes.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténészre emlékezve, aki 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. Fraknói Vilmos a középkori magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben pedig arbei címzetes püspök lett.
Forrás: MTI
Fénykép: Gieszer Richárd