A gyermekvédelem nem csupán szabályok és előírások összessége, hanem szemléletmód kérdése is. Ennek az elmélyítését tűzte ki célul februárban a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány oktatási intézményeinek pedagógusai számára az Emberi Méltóság Stratégia szakmai csapata által szervezett 30 órás tréning. Az oktatási rendszerben dolgozók – óvodapedagógusoktól gimnáziumi tanárokig, világiaktól szerzetesekig – alapvető gyermekvédelmi ismeretek elsajátítása mellett arra is lehetőséget kaptak, hogy saját hozzáállásukat és felelősségüket is újragondolják.

Egy újfajta megközelítés

A képzés nem kifejezetten a frontális oktatás elemeiből állt, hanem imádság keretébe szervezett interaktív, önreflexióra ösztönző módszert alkalmazott. A szervezők nem kész megoldásokat kínáltak, hanem kísérték, segítették a résztvevőket abban, hogy saját tapasztalataik és dilemmáik mentén alakítsák a gyermekvédelemhez való viszonyukat. „Nagyon fontos, hogy aki foglalkozik gyerekekkel, tisztában legyen a rendszer alapjaival, és ismerje az eljárásrendet, de legalább annyira fontos az is, hogy felismerje azoknak a folyamatoknak és eseményeknek a hatását, amik érzelmileg bárki számára nagyon megterhelők lehetnek” – mondta Turmezei Mónika, a képzés egyik szervezője.

A tanárok és nevelők gyakran találkoznak olyan helyzetekkel, amikor dönteniük kell: beavatkozzanak-e, jelezzenek-e valamit, vagy egyelőre csak figyeljenek. Sokan tartanak attól, hogy hibáznak, mások pedig az intézményük részéről érzékelnek bizonytalanságot. Mónika hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy ne egyéni, különálló döntések sorozataként tekintsünk a gyermekvédelemre, hanem mindannyiunk közös felelősségeként.

Ahhoz, hogy egy pedagógus valóban felelősen és hitelesen tudjon részt venni a rábízott gyermekek védelmében, önismeretének, érzékenységének fejlesztésére van szükség. Erről így fogalmazott Kis Efrém OFM, a Ferences Rendtartomány Emberi Méltóság Védelme csapatának bizottsági tagja: „A képzés elsődleges célja az volt, hogy a pedagógus tudatosabban tekintsen saját töredezett és sebzett emberségére – arra, amellyel nap mint nap szembesül önmagában és tanítványaiban. Fel kell ismernie, hogy a gyermekvédelem és az emberi méltóság védelme ott kezdődik, hogy először saját magában tesz rendet a témával kapcsolatban. Gyermekvédelem ma már nem létezhet anélkül, hogy az ember elkerülhesse, hogy szembenézzen saját sebeivel, saját árnyékaival. Első lépésként meg kell látnia, hol vannak azok a pontok, ahol be kell ismernie: benne is működnek rejtett, olykor mérgező normák.”

Közös munka, közös felelősség

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a gyermekvédelem az adott intézmény egész közösségének feladata. „A ferencesek nem csupán gyermekvédelemmel foglalkoznak, hanem egy ennél sokkal átfogóbb szemlélettel: az emberi méltóság stratégiáját követik. Ez óriási különbség! Mindig rendszerszinten, az egész közösségre kiterjedően gondolkodnak. A családot, a tanárt vagy bármelyik másik érintettet éppúgy védik, mint a gyermeket. Ez egy hatalmas felismerés számomra, és azóta is lenyűgöz, mennyire zseniális megközelítés” – mondta Rubovszkyné Bodó Mária, a szentendrei Ferences Gimnázium tanára.

A képzés során nagy hangsúlyt kapott az belső jelzőrendszer kiépítésének, fejlesztésének fontossága is. „A hivatalos jelzések fontosak, de az is legalább ennyire lényeges, hogy az intézményben kialakuljon egy kultúra, amelyben a pedagógusok és nevelők mernek és tudnak beszélni a gyanúikról, és tudják, hová fordulhatnak. Eljárásrendekre és standardokra szükség van, de ennél fontosabb, hogy a munkánk során folyamatosan reflektáljunk arra, amit teszünk. Ott és akkor kell észrevennünk, milyen állapotban van az, akit tanítunk, és hogyan hat rá mindaz, amit csinálunk. Ezt nem mindig lehet előre meghatározni.” – mondta Dobszay Benedek OFM, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője.

Prevenció és emberi méltóság

A ferences iskolák gyermekvédelmi szemléletének egyik alapvető sajátossága, hogy az emberi méltóságot annak teljességében helyezi a középpontba. „Bár elsősorban a gyermekeket védjük, ennek támogatására a közösséget is erősítenünk kell, hiszen mindenki, aki az iskolában van, nemcsak a tanárok, nemcsak a gyerekek, de még a konyhás nénik is a rendszer részei, és nekik is ugyanúgy szerepük van a helyzetek felismerésében, kezelésében, megelőzésében” – fogalmazott Rockenbauer Barnabás szerzetes, a Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium pedagógusa. Az előadásokat és gyakorlati helyzeteket kifejezetten úgy építették fel, hogy ne csak a konkrét gyermekvédelmi esetek kezelését segítsék, hanem a pedagógiai folyamatokba is beépíthető komplex prevenciós szemléletet adjanak. A képzés egyik fontos eleme volt az integrált keresztény emberkép erősítése is, amely  alapvető jelentőségű a gyermekvédelem szempontjából, hiszen megkerülhetetlen, hogy az egy szellemiségben működő intézmények rendelkezzenek egy közös képpel arról, hogy kicsoda az ember, és Istennek mi köze van ehhez az emberképhez, mit jelent az, hogy a teremtés során az ember méltóságot kapott. „Fontos kimondani, hogy az Isten az embert fejlődőképesnek teremtette, és jó, ha így tekintünk akár egy gyerekre, akár egy pedagógus kollégára, és arra a tényre is, hogy sérüléseink lehetnek, sőt vannak is, de ezekkel lehet dolgozni és a feltámadás nyomán a sebekre van gyógyír, és élet születhet belőlük. Ez határozza meg a hozzáállásunkat” – mondta Dobszay Benedek OFM.

A háromnapos képzés után a résztvevők további feladatokat is kaptak, hogy a tanultakat saját intézményükben is továbbgondolják. A rendtartomány hosszú távú célja, hogy minden ferences oktatási intézmény pedagógusai bekapcsolódni a programba, és az intézmények belső rendszereikben is fejlődjenek. Azon dolgoznak, hogy a képzés ne csupán egy alkalmi lehetőség legyen, hanem egy folyamat kezdete, amely elősegíti, hogy a pedagógusok és nevelők egyre nagyobb bizalommal, érzékenységgel, önismerettel, magabiztossággal és együttműködéssel végezzék felelősségteljes szolgálatukat.

***
Ferences Média, 2025
Fotó: Magyar Kurír