Március 22. Szent Benvenútusz püspök emléknapja. Kovács Kalliszt OFM Ferences szentek, boldogok című könyvének vonatkozó részével emlékezünk rá és kérjük közbenjárását a mi Urunknál.
Anconában született a nemes Scotivoli családból. Apja kérésére Bolognában egyházi és polgári jogot tanult, majd visszatérve Anconába pappá szentelték. Egy ideig püspöke archidiákónusa (esperese) lett, majd a pápa a még fiatal papra rábízta az osimoi egyházmegye vezetését. Rangja megfelelt a mai püspöki általános vikárius rangjának. Osimo püspöksége IX. Gergely pápa utolsó éveiben (1240 körül) átpártolt II. Frigyeshez, ghibellin lett. Emiatt a pápa megvonta tőle a püspöki hivatalt s azt átruházta a szomszédos Recanatira.
Benvenútusz igen okosan, megnyerő modorban, de ugyanakkor határozottsággal látta el kényes feladatát, úgyhogy néhány év múlva sikerült a pápa iránti hűségre vezetni egyházmegyéjét. IV. Orbán ezek után visszaadta Osimonak a püspöki rangot, s kinevezte püspöknek Benvenútuszt. „Benvenútusz – írja a pápa – kiváló: feddhetetlen élete, tudománya, a lelkiekben való buzgósága s az ügyek intézésben való ügyessége miatt. Ő szívünk szerinti férfiú. Őt nevezzük ki Osimo egyháza pásztorának és püspökének, abban a meggyőződésben, hogy tapintatával, Isten kegyelmével és a Szentszék támogatásával elő fogja mozdítani ennek az egyházmegyének lelki és földi jólétét, s a városnak visszaadja előbbi fényét, megerősíti az Anyaszentegyház iránti hűségben.” Benvenútusz meg is felelt a várakozásnak.
Püspökké szentelése előtt azonban egy meglepetést keltő lépést tett: belépett a Ferenc-rendbe. Ezzel jelezni akarta, hogy Szent Ferenc szellemében akarja ellátni püspöki feladatát. (Ugyanezt a lépést tette meg félszázaddal később Szent Lajos püspök.) Az akkori előírások megengedték, hogy ne kolostorban töltse a novíciát évét, így püspökként egy év múlva fogadalmat tett. Figyelmes, segítőkész volt hívei iránt. Ferences ruhában, mezítláb, a szegénységet nagy buzgalommal gyakorolva járta egyházmegyéjét, végezte a pasztorális látogatásokat, hirdette Isten igéjét, szorgalmazta az egyházi fegyelmet.
Az apostol intelméhez híven „kezét elhamarkodva nem tette föl senkire” (1 Tim 5, 22), vagyis csak arra alkalmasakat szentelt fel pappá. Ezek között volt Tolentinoi Szent Miklós is. Isten csodákkal is megerősítette tanítását. 13 évi püspöki működés után, amikor érezte, hogy élete végéhez ért, Szent Ferenchez hasonlóan kívánt meghalni: a székesegyházba vitette magát, ruháit is levetve a földre feküdt, így halt meg papsága és a hívek körében 1282. márc. 22-én. Testét az osimoi székesegyházba temették, sírját Isten csodákkal dicsőítette meg. IV. Márton már három évre rá szentté avatta (az ilyen gyors szentté avatás a XIII. században nem volt ritkaság).
***
Imádság: Istenünk, te Szent Benvenútusz püspököt a szent lelkipásztorok sorába emelted. Add, hogy közbenjárására állhatatosak maradjunk a hitben, egykor pedig részesedjünk dicsőségében. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
Forrás: Kovács Kalliszt OFM Ferences szentek és boldogok az év minden napjára
Ferences Média, 2023
