Öt ferences közoktatási intézményben indult el a tanév 2021 szeptemberében. Az évnyitók az elmúlt időszak nehézségei után annak reményében zajlottak, hogy a tanévben végig jelenléti oktatás lesz. Dobszay Ambrussal, a Ferences Rendtartomány közoktatási referensével a tavalyi tanév végéről, a nyárról és az évkezdésről beszélgettük.
Hogyan búcsúztak egymástól a júniusban a ferences intézmények diákjai, pedagógusai?
Dobszay Ambrus: A járvány harmadik hullámának lecsengésével a 2020/2021-es tanév végére normalizálódott a helyzet a közoktatásban. Április végén, május elején visszatértek a diákok az intézményeinkbe, és a tanévet jelenléti oktatással zárhatták.
Ez azért is volt nagyon fontos, mert így nyárra meg lehetett tervezni a korábban elmaradt programokat. Pedagógusaink ezt ki is használták. Számtalan tábort szerveztek: hittantáborokat, kirándulásokat, külföldi utazásokat a Határtalanul program keretein belül, az elballagottak pedig pótolhatták assisi útjukat. Mindenhol igyekeztek megvalósítani azokat az élményeket, amelyeket az előző tanév megtagadott a gyerekektől.
Van két olyan nevelési intézménye a ferenceseknek, amely különbözik a három gimnáziumtól… Hogyan telt a nyár és az előző tanév vége a Testvérkék Ferences Óvodában és az Autista Segítő Központban?
Dobszay Ambrus: A Testvérkék Ferences Óvodában, amely amúgy 25. jubileumát is ünnepli, nagy változások történnek jelenleg. Az intézmény Szilfa utca 4-ben található székhelyén hamarosan nagyszabású beruházás veszi kezdetét. Az eddigi két csoportszoba helyett négy teremben folyhat majd az óvodai élet, és megújul a játszóudvar is. Az építkezés miatt azonban az elkövetkező fél évre a Völgy utcai óvodában kell helyiségeket bérelnünk, s így augusztus 19-ével az óvoda ideiglenesen elköltözött korábbi helyéről. A három hetes szünet ideje alatt az óvodai munkatársai rengeteget dolgoztak azért, hogy új helyüket ismerőssé és otthonossá tegyék. Hálásak vagyunk a II. kerületi önkormányzatnak, amely nagyon kedvező feltételekkel biztosítja számunkra, hogy életünk zökkenőmentesen folytatódhassék ez alatt az idő alatt. Bízom benne, hogy a szülők keveset fognak érezni azokból a nehézségekből, amelyekkel mostanában meg kell küzdeni. Hálás vagyok továbbá Némedy Ritának is, akinek ugyan az előző vezetői ciklusa lejárt, de további egy évig vállalta az intézmény vezetését ezekben a nehéz időkben is, amikor az elköltözés, majd pedig a visszaköltözés nagy nehézségeket ró az intézményre. Az óvoda élete más szempontból nagyjából változatlan: igyekeznek megszervezni azokat a hagyományos programjaikat, amelyek az elmúlt másfél évben a járvány miatt elmaradtak. Azt hiszem, hogy ebben az évben – és ez nemcsak az óvodáról, hanem minden intézményünk működéséről elmondható – nagy találékonyságra, alkalmazkodókészségre és rugalmasságra lesz szükség.
Az Autista Segítő Központban sajátos helyzetet jelent az, hogy a diákok fele bentlakó a fele pedig bejáró. Amikor a járvány tombolt, akkor teljesen el kellett szigetelni egymástól ezeket a gyerekeket. A bentlakók úgy éltek, mint egy nagy család: a külvilágtól elszeparáltan teltek mindennapjaik, hogy a vírus nehogy bejusson az intézménybe. Ezt ha személyes áldozatok árán is, de sikerült biztosítani: voltak olyan időszakok, amikor a vezetők is bent laktak a gyerekekkel. Nagy tisztelet és hála illeti ezért őket. A járvány időszaka alatt az iskolai csoportok struktúráját is át kellett alakítani annak érdekében, hogy a bejárók és a bentlakók külön tanulhassanak. Nyár elején Forgács Veronika, aki az ASK Általános Iskola tagintézményének eddigi igazgatója volt, elbúcsúzott tőlünk. Kiváló tudású és elkötelezett ember távozott a személyében, akinek munkájáért nagyon hálásak vagyunk. Helyette pályázat útján egy már ott dolgozó pedagógus Marton Miklós nyerte el ezt a megbízatást. Az iskola és a segítő központ közötti gördülékeny együttműködés biztosítéka Kis Erzsébet, Betti személye, aki változatlanul az intézményegyüttes élén áll és odaadó munkájával vezeti azt. A diákok létszáma e tanév elején valamelyest növekszik: most 49 autizmussal élő gyermeket nevelnek itt, ami azt jelenti, hogy a kapacitásaik határait feszegetik. A tanév egyébként itt is hagyományos úton, jelenléti oktatással indult el, s reményünk szerint ez így is marad majd.
Mindhárom gimnáziumhoz kapcsolódóan jelentős fejlesztések vannak folyamatban. Hogyan áll a munka a három helyszínen?
Dobszay Ambrus: Van, ahol éppen a befejezés pillanatait éljük, van, ahol a munka dandárja zajlik, és van, ahol az alapkőletételre készülünk. A szentendrei Ferences Gimnázium tornacsarnoka elkészült, ennek ünnepélyes megnyitója az elkövetkező hetekben esedékes. A Szent Angéla-gimnázium új iskolaszárnyának építése gőzerővel halad. Az első pillanattól nagyon intenzív munka folyik ott, ami szerencsére azóta sem lassult. Ez persze erősen befolyásolja az intézmény működését, és a szükségmegoldások, amelyeket alkalmazni kénytelenek, ebben a tanévben még egészen biztosan maradni fognak. Itt is – ahogyan már korábban is említettem – nagy találékonyságra és rugalmasságra van szükség. Jó látni, hogy az Angélában dolgozó kollégák és a diákok, illetve szüleik is igyekeznek megértően fogadni ezeket a nehézségeket, hiszen mind bízunk abban, hogy amikor készen lesz az épület, ezek az áldozatok megtérülnek. A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumnak engedélyezett tervezete van az iskolabővítésre, az új tornacsarnok megépítésére. Örömöt és nehézséget egyaránt jelentett, hogy a munkálatokat megelőző ásatások komoly eredményeket hoztak. A feltárt értékeket legalább részlegesen be kell mutatni, emiatt a terveket módosítani kellett. Ez megtörtént, így hamarosan elindulhat az építkezés.
A vírushelyzet most a tanév elején milyen következményekkel jár?
Dobszay Ambrus: Mindhárom iskolában szeretnénk az egész tanévben jelenléti oktatást tartani. Ennek biztosítéka az, hogy mindenhol nagyon magas az átoltottság aránya. A tanároké 90% fölé tehető, és a tanulók is nagy számban oltakoztak és oltakoznak. De ha mégis át kellene térni a digitális oktatásra, az sem állítja majd megoldhatatlan helyzet elé az intézményeket, mivel az elmúlt másfél évben rengeteget tanultak és tapasztaltak arról, hogy lehet az oktatást eredményesen folytatni ilyen körülmények között is. A találékonyságról már korábban is tanúbizonyságot tettek.
A vírushelyzet tavaly arra kényszerített, hogy a Ferences Pedagógiai Napokat lemondják. Idén meg tudták tartani a találkozót?
Dobszay Ambrus: Tavaly valóban sajnos elmaradt a konferencia, mert már érezhető volt a járvány második hullámának előszele. Most viszont úgy éreztük, hogy – éppen a magas átoltottság miatt – a kockázatok minimálisak. Nagyon tartalmas másfél napot töltöttünk együtt a ferences intézmények pedagógusaival. Lelki és szakmai programokon, valamint kikapcsolódást jelentő alkalmakon vettünk részt. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében Kardos Csongor OFM tanítását hallgattuk az Eucharisztiáról és közös szentségimádáson is részt vettünk. Jézussal kezdtük a tanévet.
Céljaink között szerepel az, hogy elkezdődjön egy közös gondolkodás, a 2015-ben született Ferences Közoktatási Stratégiáról. Szeretnénk felmérni, hogy mit sikerült megvalósítani abból, amit a rend célkitűzésként állított a ferences közoktatás szereplői elé, illetve azt, hogy milyen új irányok rajzolódnak ki ma.
Mennyiben érezhető egy ilyen stratégia hatása a mindennapokban?
Dobszay Ambrus: Ez a dokumentum elsősorban a ferences közösség, tehát a fenntartó dokumentuma, a rend céljait foglalja össze. Ennek ellenére törekszünk rá, hogy az intézményvezetők és pedagógusok számára is világos legyen, hogy mi miért történik.
Amikor nemrégiben újra elővettük ezt a dokumentumot, nagy örömmel láttuk, hogy a benne megfogalmazott 107 terület majd’ mindegyikében történtek előrelépések: van, ahol kisebbek, vagy, ahol jelentősebbek. Azt gondolom, hogy tudatosságnak és átgondoltságnak kell lennie minden döntés mögött, amelyet a rend közoktatási intézményeiben meghozunk. Ez a stratégia egyébként fontos szempontokat jelent arra nézve is, hogy az intézmények milyen önfejlesztési stratégiát alkossanak meg. Két iskola ebben már nagy lépéseket tett: Esztergomban és a Szent Angélában is elkezdődött a közös gondolkodás. Utóbbi intézményben például kialakítják a gyermekek egyéni kísérésének, lelki gondozásának új gyakorlatát.
Fontos, hogy ez egy olyan stratégia, amely a pedagógusok belső párbeszéde és a fenntartóval való dialógus nyomán folyamatosan alakul, fejlődik. A stratégia egyik legfontosabb elvi alapvetése, hogy a ferences oktatásnak a legvégső céljaként nem pedagógiai és szakmai, hanem evangelizációs és hitéleti nevelési célok élveznek prioritást. A ferences rend azért tart fenn oktatási intézményeket, hogy az Evangéliumot, az Örömhírt minél közvetlenebb módon vihesse el a fiatalokhoz.
Ferences Média, 2021
képek: Ferences Média, Szent Angéla Ferences Általános Iskola
és Gimnázium Facebook-oldala, Baranya Bence, Berthóty Kálmán