Egy 24 éves itáliai posztókereskedő 1205-ben felismeri, hogy a hírnév és a gazdagság vágyának addig nem is sejtett beteljesülését kínálja Isten, aki Fiában, Jézus Krisztusban értünk szolgává és szegénnyé lett. Őt imádva, Egyházában Őt ünnepelve, az embereknek Őt hirdetve és a szegényekben Őt szolgálva minden kincs az övé – ezért élhet szegénységben, tulajdon nélkül és tisztaságban.
Ez a felismerés megváltoztatja Ferenc életét. „Elhagyja a világot” – hogy a világ Teremtőjének és Megváltójának éljen. Három évvel később társak csatlakoznak hozzá, létrejön körülötte a fraternitas, a testvéri közösség. Közös életeszményük a „minoritas”: kisebbnek lenni mindenkinél, nem uralkodni senkin, ahogy Krisztus is mindenki szolgája lett.
Az egyház elismeri őket, mint szerzetesi közösséget, mint a Kisebb Testvérek Rendjét (Ordo Fratrum Minorum). Később Szent Ferenc lelkiségében újabb és újabb közösségek jönnek létre, nem csak kolostorokban élő női és férfi rendek, hanem világban élő közösségek is.
Szent Ferenc életének főbb eseményei
1181 végén – Megszületik Assisiben. Anyja a keresztségben a János nevet adja neki, de apja, francia kereskedelmi útjainak egyikéről hazatérve, Francescóra változtatja azt.
1196 – Ferencet felveszik a kereskedőcéhbe, és leteszi a hűbéri esküt.
1198 tavaszán – Assisi lakói megostromolják és lerombolják a császári hatalmat jelképező Rocca várat. Ferenc valószínűleg ott szorgoskodik a falbontásban.
1199-1200 – Polgárháború Assisiben, majd a kommuna megalakítása a városban.
1202 novemberében – Háború Perugia és Assisi között. Ferenc fogságba esik.
1203 – Ferenc betegen szabadul a fogságból, és visszatér Assisibe.
1204 – Elhúzódó betegsége.
1205 tavaszán – Csatlakozni akar a keresztesekhez. Fölfegyverkezik, elindul, de Spoletóban egy látomás visszatéríti Assisibe. „Ferenc, ki a nagyobb: az úr vagy a szolga? Akkor miért nem az Úrnak akarsz szolgálni?” – Ferenc rendszeresen és hosszan imádkozni kezd.
1205 végén – San Damiano templomában a Megfeszített szól hozzá: „Menj és építsd fel egyházamat, mely, mint látod, romokban hever!”
1206 tavaszán – A püspök előtt Ferenc mindenét, még ruháit is visszaadja apjának.
1206 nyarától 1208 februárjáig – Assisi környékén felújít három romos templomot: San Damianót, a Szent Péter kápolnát és a Porciunkulát.
1208. február 24-én – Az evangélium hallgatásakor felfedezi hivatását az evangéliumi életre. Ruházatát habitusra és kordára cseréli. Elkezd prédikálni. Nyolc társa lesz.
1209 – Rövid életszabályt ír, amit III. Ince pápa jóváhagy számukra. Letelepednek a Porciunkulában. Ferenc kialakítja sajátos életformáját, amelyben a prédikációs utak a hosszú magány időszakaival váltakoznak, de mindkettő a testvéri közösség keretében.
1212 virágvasárnapján – Chiara di Offreduccio elhagyja szülői házát, és Ferenc „felfogadja őt az engedelmességre”: Klára szerzetesi életet kezd egy kolostorban, Ferenc tanítása alapján imádkozik, nincstelenül él. Ő és követői lesznek az ún. „II. Rend”, a „Szegény Úrnők”, vagy klarisszák.
1215 novemberében – Ferenc részt vesz Rómában a IV. Lateráni Zsinaton.
1217 pünkösdjén – Ferenc útnak indítja az első testvéreket az Alpokon túli országokba.
1219 őszén – Ferenc elmegy a Szentföldre. Bejut Melek-el-Kamel szultánhoz, és párbeszédet folytat vele.
1220 nyarán – Visszatér Itáliába. Lemond a rend vezetéséről. Visszatérésében betegsége is szerepet játszik: gyomor- és májbetegségben szenved.
1221 pünkösdjén – A káptalan elfogadja az „Első Regulát”.
1223 – Mielőtt a pápa még jóváhagyná ezt, Ferenc új regulát szerkeszt, amelyet a káptalan elfogad, III. Honoriusz pápa pedig november 29-én bullával jóváhagy. Karácsonykor Greccióban felidézi Jézus születését, megrendezve a betlehemi éjszakát. Innen ered az éjféli mise és a karácsonyi jászol-állítás szokása.
1224. szeptember 14-én – Ferenc La Verna hegyén hosszantartó imádság és böjt után a Krisztus kínszenvedésének jegyeiben, a stigmákban részesül.
1225 – Betegsége súlyosbodik, szembaja lesz. Szenvedése közepett az üdvösség bizonyosságát kapja. Ilyen állapotban írja a Naphimnuszt. Többször is próbálkoznak gyógyításával, kevés sikerrel.
1226 májusában – Megírja a Végrendeletet. Halála közeledtét érezve visszatér a Porciunkulába, ahol október 3-án meghal. Másnap, 4-én eltemetik a Szent György templomban, Assisi városában.
1228. július 16-án – IX. Gergely pápa szentté avatja Ferencet.
1230. május 25-én – Földi maradványait átviszik a tiszteletére épített bazilikába.
Ajánlott művek Szent Ferenc életéről és a ferencességről
P. Eloi Leclerc OFM: Assisi Szent Ferenc. Visszatérés az Evangéliumhoz. Szeged, 1993, Agapé
P. Eloi Leclerc OFM: Egy szegény ember bölcsessége. Szeged, 2006, Agapé
Anton Rotzetter, Willibrord-Christian van Dijk, Thaddée Matura: Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt. Budapest, 1993, Vigilia
