Napjainkban háromszáz ferences munkálkodik ezen a területen, akik harmincnál is több ország fiai. Az évszázadok során közel háromezer vértanúja volt e soha sem könnyű szolgálatnak. Az alábbiakban áttekintést adunk arról, hogy mikor és hol vetették meg a lábukat Szent Ferenc fiai a Biblia földjén.
A Szentföld első tartományfőnöke, Illés még Szent Ferenc életében megalapította a Szent János-konventet Akkóban. Jeruzsálemben, a keresztút ötödik állomása közelében 1229-ben, a Szent Sírnál 1323-ban kezdték meg szolgálatukat. Az Utolsó vacsora terménél 1335-ban alapítottak kolostort. Betlehemben, a Születés-templománál 1347-ben telepedtek meg. Mária sírját 1363-ban szerezték meg, és 1757-ig volt a ferencesek kezén. Az apostolok barlangját az Olajfák-hegyén 1392-ben, Keresztelő Szent János születésének emlékhelyét Ain Karemben pedig 1485-ben vásárolták meg.
Időről időre veszteség is érte őket, például 1551-ben elvették a ferencesektől az Utolsó vacsora termét. A názáreti Angyali Üdvözlet templomának romjaihoz 1620-ban, a Tábor-hegyen a Színeváltozás-templom romjaihoz 1631-ben jutottak. A Getszemáni kertet az Olajfák-hegyén 1666-ban vehették birtokba. A názáreti Szent József–házat 1745-ben, a Flagellatio-templom romjait Jeruzsálemben 1836-ban, a naimi templomot 1878-ban, a keresztút ötödik állomását 1898-ban és a kafarnaumi Szent Péter–emlékhelyet 1894-ben szerezték meg.
A XX. században is tovább folyt a szent helyek gyűjtése. 1909-ben övék lett a Betlehem közelében a Pásztorok mezeje, 1933-ban pedig a Jordán folyónál a Krisztus megkeresztelkedésének helyeként számon tartott partszakaszhoz jutottak hozzá. Ha a Coenaculum, vagyis az Utolsó vacsora termét nem is sikerült még visszakapniuk az izraeli államtól, de ma már itt is lehet szentmisét bemutatni a zarándokcsoportoknak, és e szent hely mellett, a Sion-hegyén 1936 óta működik ferences kolostor. A szent helyek között a legutóbbi ferences szerzemény Betániában a Szent Lázár–emlékhely (1950). A szentföldi ferences kézben lévő emlékhelyeken az évszázadok során szép templomok és kolostorok épültek, valamint zarándokszállások épültek.
A szent helyek őrzése mellett a ferencesek másik fontos feladata az itt élő kis létszámú keresztény népesség segítése a zarándokturizmussal kapcsolatos munkaalkalmak teremtésével, a piaci áraknál olcsóbb bérlakásokkal és iskolahálózat működtetésével.
A Szentföld fontosságát jelzi, hogy az utóbbi fél évszázad szinte valamennyi pápája elzarándokolt ide. VI. Pál 1964-ben, II. János Pál 2000-ben és XVI. Benedek 2009-ben. A szentföldi ferencesek húsvét után néhány héttel Betlehemben és a Szent Sír-bazilika melletti rendházukban a rendalapítójuk nevét viselő új pápát is fogadhatják. Látogatására VI. Pál pápa és Athenagoras konstantinápolyi pátriárka történelmi találkozásának 50. évfordulója alkalmából kerül sor. Ferenc pápa május 25-én érkezik Betlehembe, ahol a ferences kolostort és a Születés barlangját is felkeresi. I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával pedig Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikában találkozik, ott, ahol ötven évvel ezelőtt elődjeik kölcsönösen visszavonták az 1054-ben kimondott kiközösítéseket.
