Az államfő úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, „mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk, és aki nagy hatással volt a sorsunk alakulására”. Hozzátette: bízik abban, hogy a legendás hercegprímás bátorsága, szabadságszeretete, életműve „nemcsak történelmi, hanem kulturális emlékezetünknek is magától értetődő részévé válik”, jelentősége pedig más nagyjainkhoz hasonlóan „minden iskolázott magyar ember számára ismertté válik” .
Felidézte, hogy Mindszenty másfél évvel pappá szentelése után került Zalaegerszegre, ahol 27 éven át, egészen 1944 márciusáig szolgált. Kitért arra, hogy a tanácsköztársaság, később a nyilasok, majd a kommunisták börtönét is megjárta, s az 1919-es tapasztalatai alapján vonta le a tanulságot, hogy „a bolsevistáknak hinni nem lehet”. Személyes tapasztalatai és olvasmányai alapján alakította ki szilárd erkölcsi érzékét, megalkuvást nem tűrő kommunizmusellenességét.
„Mindszentyről középiskolás korunkban csak annyit mondtak, hogy a klerikális reakció híve, a nép ellensége volt”, de születésének 120. évfordulóján arról is szólni kell, hogy mi mindent tett Zalaegerszegen 27 éven át. Megszervezte a városi szegénygondozást, a kórházi, fogházi és vasúti missziót, a szegény diákoknak ingyenes lakást és ellátást biztosított a jómódú hívek bevonásával, a szegény sorsú öregek számára otthont hozott létre, aktív szerepet vállalt a leginkább támogatásra szoruló néprétegeknek szánt „ONCSA-házak” építésében és kiutalásában – sorolta az államfő.
Áder János úgy fogalmazott: tartozunk Mindszentynek, aki a 20. századi magyar történelem egyik legkiválóbb alakja volt, de ennek ellenére méltatlanul keveset tudunk róla. „Ma is követendő példát mutat számunkra a cselekvő keresztényi szeretetből, a türelemből, az alázatból, a szabadság melletti kiállásból, és az emberi méltóság feltétlen tiszteletéből” – közölte.
A köztársasági elnök Konkoly István püspökkel és Magyar Gergely ferences tartományfőnökkel közösen nyitotta meg ünnepi szentmise után a Mindszenty 120 című zalaegerszegi kiállítást. A tárlatot a 85 évvel ezelőtt, az éppen a későbbi hercegprímás kezdeményezésére épült Jézus Szíve ferences templom toronyszobájában rendezték be. Magyar Gergely, az avató alkalmából mondott beszédében utalt is rá: a plébános, a későbbi bíboros hívta a rend tagjait Zalaegerszegre, s a szerzeteseket nem riválisoknak, hanem munkatársaknak tekintette.
A kiállításon a ferencesek bemutatják Mindszenty József zalaegerszegi tevékenységét, valamint üldöztetésének, fogságának és emigrációjának eseményeit. Az anyagok magángyűjtésből, a kútvölgyi Mindszenty-emlékszobából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumból és a Zala Megyei Levéltárból származnak. Látható egyebek mellett a bíboros zalaegerszegi miseruhája, kéziratos dokumentumok és az amerikai nagykövetségen használt térdeplője is.
Minden tőle telhetőt megtett
A Terror Háza Múzeumban tartott szeptember 21-i Mindszenty-konferencián Áder János arról beszélt: Mindszenty minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét. A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon.
Legyőzetve győzött
120 éve született Mindszenty József, hazánk utolsó hercegprímása. Emblematikus sorsa Schmidt Mária szerint egy volt Magyarországéval, és bár 1989-ben rehabilitációja megkezdődött, a bíboros ellen indult eljárások tisztázásának csak 23 év alatt sikerült a végére érni.
MTI
