A szeretet olyan elementáris erő, amely akár a legreménytelenebb helyzetben is képes megváltoztatni az életünket. A ferences rend alapítója, Francesco di Bernardone, a gazdag és fiatal firenzei kereskedőt a háborús élményei döbbentették rá arra, mennyivel többet jelent a szeretet a pénzen vagy hatalommal elérhető javaknál. Megvilágosodása után a legkisebbek és a legelesettebbek szolgálatának szentelte életét. „Isten szegénykéje”, Assisi Szent Ferenc példamutatása, tanításai ma is meghatározzák a ferences rend mindennapjait, szellemiségét. A ferencesek munkálkodásának szerves részét képezik a jótékonysági tevékenységek. Ezek közé tartozik a 2015 január 16-i koncert a Zeneakadémián, amelyet az autizmussal élők megsegítésére tartanak.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy idén engem kértek fel a ferencesek erre a szép feladatra – mondta a Kossuth- és Liszt Ferenc díjas, a Nemzet Művésze elismeréssel is kitüntetett jazz zongorista, zeneszerző Szakcsi Lakatos Béla. – Szabad kezet kaptam a műsort illetően, mindössze annyit kértek, hogy Gershwin és Bernstein művek szerepeljenek a programban. Mivel mindkét szerző szívesen kalandozott a jazz és a klasszikus műfaj határmezsgyéjén, a közreműködők kiválasztásánál én is ilyen szempontok alapján döntöttem. A műsorban hallhatjuk Horváth Ádám operaénekest, illetve Vörös Szilviát, a Marton Éva Énekverseny idei győztesét. A klasszikus előadók mellett színpadra áll Zséda, aki a pop műfaj legnagyobb hazai sztárja, de otthonosan mozog a jazz világában is, valamint Szőke Nikoletta, aki az egyik legjobb hazai jazz énekesnő. Rajtuk kívül ott lesz még a Zeneakadémián egy őrült jazz zongorista – aki én lennék, illetve egy kiváló bőgős és egy nagyszerű dobos, Orbán György és Balázs Elemér. Mi kísérjük az énekeseket, valamint Bernstein és Gershwin művekből készült zongora parafrázisokat is játszom majd – mondta el Szakcsi Lakatos Béla.
– Az előadóművészet lényegét, legyen szó klasszikus zenéről, vagy jazz improvizációkról, nem lehet megtanítani, viszont egy zenésznek egész életében tanulnia kell – fogalmazott a művész arra a kérdésre válaszolva, mit gondol a műfajok átjárhatóságáról. – Ilyen szempontból én is nehezen kategorizálható ember vagyok. Amikor fiatal zenészként, a húszas éveim elején haza jöttem külföldről, hoztam magammal egy jó lemezjátszót. és egy halom, akkor itthon még nem kapható lemezt. A Rolling Stones, Kinks, Beatles albumok mellett John Coltrane, McCoy Tyner, illetve Sztravinszkij szerzeményeit hallgattam, tőle főleg a Tűzmadarat. Volt sok más is, de ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy fiatalon sem akartam egyetlen stílus, zenei műfaj mellett sem lehorgonyozni. A hetvenes évek elején megvettem az ország első Fender zongoráját és megcsináltam a Rákfogó együttest. Sokat játszottunk a Syriusszal, Orszáczky Jackie-ékkel is. Akkoriban a jazz zenészek felháborodtak ezen, azt mondták, hogy elárultam a műfajt. Később ez az elutasítás természetesen megszűnt, de én megmaradtam ilyennek. Amikor például musicalt készítek, nem vagyok jazz zenész. Olyankor úgy komponálok, hogy a zene a történetet, a szöveget szolgálja ki. Ha jazzt írok, megint csak más szempontokat követek. Nemrég készült el legújabb albumom Climate Change – Klímaváltozás – címen. Számomra is vicces egy kicsit, hogy hetvenegy évesen vettem, fel életem legjobb lemezét. Élő felvétel, Tim Ries a szaxofonos, Robert Hurst kiváló bőgős, illetve Rudy Roystone közreműködésével. Két fekete, egy cigány, meg egy zsidó zenész – ez is egyfajta fúzió. Ez a harmadik élő albumom, ha Isten megsegít, mostantól csak ilyet készítek. Nem kizárt, hogy sorozat lesz belőle, mert fontos az üzenete. Én már vénember vagyok, de vannak gyerekeim, vannak fiatalok, akiknek egy szebb világot kellene örökölniük, de semmiképp sem rosszabbat, mint amit mi kaptunk a szüleinktől. Erre kell törekednünk az Isten segítségével.
– A lemez borítóján szerepel a következő mondat: „Ha hiszel az ima erejében, imádkozz azért, hogy az emberek találják meg magukban a változásokhoz szükséges erőt.” Ez lehetne a januári koncert mottója is?
– Én is így gondolom. Olyan világban élünk, melyben minden villámgyorsan változik. Változik az éghajlat, az életünk körülményei, a technológiák. Egyetlen dolog változatlan: a szeretet.
Az interjút Vig György készítette. Fotó: Nagy Károly Zsolt
