A ferences rend egyik legfontosabb ünnepe a Porciunkula-búcsú, amely az Angyalos Boldogasszony tiszteletéhez kapcsolódik. Augusztus 2-án a világ minden ferences templomában lehetőség nyílik teljes búcsút nyerni, és megtapasztalni ezáltal Isten szeretetének átformáló erejét. Ebből az alkalomból érdekességképpen a Porciunkula kápolna és a bazilika történetéről írtunk bejegyzésünkben.
Assisitől nem messze, a városhoz közeli erdőben állt a vélhetően a 6. században, Szűz Mária tiszteletére épült kápolna, amely eredetileg a Monte Subasió-i bencések tulajdonában állt, és amely Assisi Szent Ferenc korára egészen elhagyatott volt. A terület, ahol a templomocska állt, a helyiek körében akkoriban Porciunkula, azaz ‘kicsinyke osztályrész’ néven volt ismert. Amikor Szent Ferenc 1205 őszén a San Damiano-kápolnában a keresztről a megfeszített Krisztus szavát hallotta – „Ferenc, menj, és állítsd helyre házamat; mert látod, hogy egészen romokban hever” –, válaszul hozzáfogott, hogy saját kezével újítsa fel a Porciunkula romos kápolnáját, majd két másik apró templomot. Itt telepedtek le az első testvérek, és 1211-ben itt öltötte magára a szerzetesi ruhát Assisi Klára is.. Ferenc a kicsiny Angyalos Boldogasszony-kápolnát minden földi helynél jobban szerette, s itt fejezte be földi életét 1226. október 3-án.
Az Angyalos Boldogasszony-kápolna fölé 1569 és 1679 között hatalmas, a nagy számban érkező zarándokokat is fogadni képes háromhajós bazilikát emeltek Giacomo Barozzi da Vignola olasz építész tervei szerint. Máig ez a hely a ferences rend anyaháza.
1832-ben erős földrengés rázta meg Umbriát, amely súlyos károkat okozott a Porciunkula kápolnát is magában rejtő Angyalos Boldogasszony-bazilikában. Hosszú restaurálási folyamat kezdődött, amely 1840-re fejeződött be, s végül szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén térhetett vissza újra a hívő közösség a Santa Maria degli Angeli-templomba. Az épület eredetileg római barokk stílusban épült homlokzatát Cesare Bazzani tervei alapján állították helyre, majd az 1900-as évek elején ismét átépítették. X. Piusz pápa 1909-ben patriarkális bazilika és pápai kápolna rangjára emelte. Az újjáépítés 1930-ra fejeződött be: ez év június 8-án került fel a homlokzat csúcsára Guglielmo Colasanti bronzból készült, aranyozott Mária-szobra. A szobor méretei monumentálisak: 7,15 méter magas és 4 tonnát nyom. Az Archivio Luce Cinecittà gyűjteményében megőriztek néhány felvételt a homlokzat 1930-as újraszenteléséről, amelyről ezen a linken tekinthetnek meg összefoglalást.
A Mária-szobor története viszontagságos: a második világháború harcai során megsérült, majd amikor 1997-ben újabb földrengés rázta meg Assisit, a szobrot az assisi tűzoltóság elővigyázatosságból leemelte a bazilika homlokzatáról. A helyreállítási munkálatokat követően 1999. július 31-én helyezték vissza eredeti helyére, ahonnan azóta is óvó tekintettel vigyázza Umbriát az Angyalos Boldogasszony.
A Porciunkula kápolnáról szerte a világon készítettek másolatokat, így például Magyarországon Somogy vármegyében, Bárdudvarnok-Bárdibükkön is található egy kápolna, amely az Assisiben található épület mása. A templomocska jelenleg is felújítási, restaurálási munkálatok alatt áll, amiről ebben a cikkünkben írtunk.
Szent Ferenc öröksége és a Porciunkula kápolna szellemisége ma is élő és ható erő, amely minden év augusztus 2-án megújul és megerősödik a hívők szívében. Ez az ünnep lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy Szent Ferenc példáját követve közelebb kerüljünk Istenhez és megtapasztaljuk a bűnbocsánat és a lelki megújulás örömét.
***
A Porciunkula-búcsú eredete 1216-ra nyúlik vissza: egy legenda szerint egy alkalommal ezen a helyen Szűz Mária és Jézus megjelent Ferencnek. Jézus megkérdezte Ferencet, mit kér a testvérek üdvösségéért, aki így válaszolt: „Bár csak nyomorult bűnös vagyok, mégis hozzád fohászkodom, édes Üdvözítőm, hogy minden hívő részére a teljes búcsút engedélyezd, ha töredelmes gyónás után ezt a templomot fölkeresi.” Az Úr így válaszolt: „Amit kívánsz, igen nagy dolog, de mégis teljesítem kérésedet. Menj földi helytartómhoz, és hitelesíttesd ezt a búcsút!”
Ferenc III. Honoriusz pápához fordult egyházi jóváhagyásért, aki augusztus 2-ra engedélyezte a búcsút. A búcsúnyerés lehetőségét később minden ferences templomra kiterjesztették, s ma is arra hívják a hívőket, hogy Szent Ferenc példájára bűnbánatot tartsanak és felismerjék Isten szeretetének átformáló erejét. A teljes búcsúelnyerésének feltétele a szentgyónás, a szentáldozás, valamint egy Miatyánk, egy Hiszekegy és egy Dicsőség imádkozása a pápa szándékára. Az esemény a közösséget is erősíti, ezért mondhatjuk, hogy a Porciunkula-búcsú jelentősége túlmutat a történelmi és teológiai kontextuson.
Kámán Veronika, Gellért Sára
Forrás: ferencesek.hu; romkat.ro;
Fotók: chiesainumbria.it; fonderiamarinelli.it; galleriabazzanti.it; Ferences Méda archívum
Ferences Média, 2024