Ferences 800 címmel rendezték meg az idei szakrális építészeti és belsőépítészeti konferenciát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán szeptember 19-én, a rend alapításának 800. évfordulója alkalmából. A konferencia a ferencesség építészetét vizsgálta, kitérve a jelenleg zajló felújításokra is. A rendezvényen felszólalt Vukoszávlyev Zorán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, előadást tartott többek között Dobszay Benedek OFM tartományfőnök-helyettes és Varga Kapisztrán OFM, a főiskola oktatója is.
A szakrális építészeti konferenciák az utóbbi években a jubileumot ünneplő szerzetesrendek építészetével foglalkoztak: 2020-ban a pálosokhoz, 2021-ben a premontreiekhez, 2022-ben a domonkosokhoz köthető évforduló alkalmából rendezték meg az eseményt, amelynek az idei évben a ferences rend 800 éves jubileumai adtak aktualitást. A konferencia első blokkjában a rend építészetének kezdeteit, majd a másodikban a kortárs épületeket ismertették az előadók. Bemutatták a felújított és új épületekkel gazdagodott mátraverebély-szentkúti kegyhelyet és az új szárnyat kapott esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumot, illetve szó volt a pasaréti Páduai Szent Antal-plébánia és közösségi ház, a kisfakosi ferences kápolna és a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium bővítési munkálatairól is.
A konferenciát az Ars Sacra Alapítvány részéről Dragonits Márta nyitotta meg, majd Vukoszávlyev Zorán, az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára szólalt fel, aki örökségünk őrzésének és továbbadásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte ezek a konferenciák nem csak az építészetről szólnak, hanem egymást és önmagunkat építjük általuk.
Dobszay Benedek OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnök-helyettese a ferences lelkiséget mutatta be, mintegy hátteret adva a konferencián elhangzó előadások számára. Elmondta, hogy rend számára meghatározó a szegénység és az egyszerűség szellemisége, amely a rend épületeinek stílusában is megjelenik. Varga Kapisztrán OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója a ferences rend középkori építészetéről tartott előadásában kitért a rendalapító építészeti filozófiájára, az első ferences testvérek ezzel kapcsolatos gyakorlatára, a templomok típusaira, a magyarországi példákat is ismertetve. Dr. Veöreös András, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense az erdélyi ferences rendtartomány újkori építészetét mutatta be.
Az ebédszünet után Riedel Miklós, a ferences rendtartomány főépítészének köszöntőjét hallgathatták meg a résztvevők Dragonits Márta tolmácsolásában. A rend jövőbeli épületeit három típusba sorolta: a pénz hiányában még meg nem épült komoly tervek, gondolatok, álmok; a felújításra vagy rekonstrukcióra szoruló épületek; és azok a helyszínek, ahonnan a ferences rend ideiglenesen vagy végleg kivonult. Borbás Péter Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely felújításának folyamatáról tartott előadást, Sajtos Gábor pedig a Páduai Szent Antal-plébánia és Pasaréti Közösségi Ház terveit részletezte. Gutowski Róbert építészirodája nevében az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium bővítéséről adott elő. A Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium bővítésének folyamatát Peity Attila mutatta be. A konferencia után többek között a Mária Magdolna-tornyot, az egykori ferences és klarissza rendházat, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi épületeit tekintették meg a résztvevők Mészáros Ágnes művészettörténész vezetésével a budai Várban.
A program az Ars Sacra Alapítvány szervezésében, a XVII. Ars Sacra Fesztivál keretein belül, idén a Magyar Építész Kamara támogatásával valósult meg.
