A sorozat záróepizódjában a több évtizedes ferences szolgálat gyümölcseiről és távlatairól beszélgetnek Majnek Antal püspök-, és Papp Tihamér ferences atyák.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
A ferencesek mellett a domonkosok, illetve civil munkatársak is társultak a misszióhoz. A sorozat ötödik epizódjában erről beszélget Riskó Marianna Papp Tihamér OFM és Mészáros Domonkos OP atyákkal, Papp Anikó ferences nővérrel és Král Edit domonkos harmadrendi gyógypedagógussal.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
A sorozat negyedik epizódjában a ferences misszió újraértelmezéséről, a ferences szolgálat küldetéséről és a szolgálat lényegéről beszélgetnek Magyar Gergely, Bán Jónás és Hajas Ámosz ferences atyák a 2000-es évektől kezdve napjainkig.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
A sorozat harmadik epizódjában a ’90-es évek egyre bővülő szolgálatáról beszélget Riskó Marianna történész Majnek Antal püspök atyával, Papp Tihamér és Reisz Pál ferences atyákkal. A többszöri személycsere, a szolgálat, és a hálás visszatekintés a Gondviselés műveire kerülnek bemutatásra.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
A sorozat második epizódjában a Kárpátaljai Ferences Misszió szerény, de lelkes kezdeteiről beszélget Riskó Marianna történész Majnek Antal püspök atyával, Zatykó László és Radics Dávid ferences atyákkal: az 1989. évi megérkezésükről Kárpátaljára, szolgálati helyeikről, az örömteli elindulásról, a hívek lelkes buzgalmáról, a templomok és az egyházi élet újjáépítéséről.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
A sorozat első epizódjában a Kárpátaljai Ferences Misszió létrejöttének elmúlt 35 évére visszatekintve a történelmi előzményekről beszélget Szerdahelyi Csongor Papp Tihamér ferences atyával és Riskó Marianna történésszel.
A háborús 1944. év többrétű népirtása, az azt követő szovjet kommunista birodalom vallás- és egyházüldöző politika sorsformáló hatása kerül bemutatásra a kárpátaljai egyházak életében.
Mindezt átöleli az Isteni Gondviselés, amely megnyilvánul az 1988-1989-es évek eseményeiben: Paskai László bíboros történelmi látogatása Kárpátalján, és a Kárpátaljai Ferences Misszió elindulása.
A Kárpátaljai Ferences Misszióról készült sorozatot Riskó Marianna történész és Papp Tihamér OFM ferences szerzetes álmodta meg és hívta életre.
Idén is várja minden egykori diákját és tanárát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium. A közelgő Franka-nap kapcsán Varga Kapisztrán lelki igazgatóhelyettes, az iskola öregdiákja mesélt többek között az április 26-i programról, az intézmény történetéről, valamint az iskola egykori igazgatójával – a 110 évvel ezelőtt született dr. Huszár Jeromos atyával – kapcsolatos emlékeiről is.
Az esemény kiemelt témája idén a Naphimnusz keletkezése. A 800. évfordulóról szóló előadást Balázs Jeromos OFM tartja majd. A részletes programról bővebben korábbi bejegyzésünkben vagy az iskola honlapján olvashatnak.
Az adás április 20-án hangzott el a Magyar Katolikus Rádió Templom – tér – kép című műsorában, az atyát Szerdahelyi Csongor kérdezte.
Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Ötödik alkalommal, április 6-án, nagyböjt ötödik, fekete vasárnapján Evangelizáció és misszió címmel tartotta meg záró előadását.
Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat ötödik elmélkedése április 6-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.
Kálmán Bertalan testvér március 19-én, életének 70. évében visszatért Teremtőjéhez. Tisztelettel emlékezve rá a Katolikus Rádió Templom–Tér–Kép című műsorában két korábbi beszélgetés részleteit idézték fel, melyekből kirajzolódott Bertalan testvér életútja, hivatása, a hívekhez fűződő kapcsolata, valamint Szentkúthoz való mély kötődése. 2009-ben Mátraverebély-Szentkúton, majd 2020-ban Szombathelyen Szerdahelyi Csongor kérdezte őt.
Bertalan testvér lelki üdvéért 2025. április 6-án, vasárnap 11 órakor gyászmisét mutatnak be az esztergomi ferences templomban. Végakarata szerint földi búcsúztatására 2025. április 8-án a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen kerül sor. A teljes gyászjelentés itt olvasható: https://www.ferencesek.hu/kalman-bertalan-ofm-testvertol…/
Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat negyedik elmélkedése március 30-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.
Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Negyedik alkalommal, március 30-án, nagyböjt negyedik vasárnapján Minoritás címmel tartott előadást.
Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat harmadik elmélkedése március 23-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.
Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat második elmélkedése március 16-án hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.
Balázs atya nagyböjti és adventi beszédei sokak számára az ünnepre való lelki felkészülés meghatározó részévé váltak. Az idei sorozat első elmélkedése március 9-én hangzott el a szécsényi rendház kápolnájában.
Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Harmadik alkalommal, március 23-án, nagyböjt harmadik vasárnapján Testvéri közösség címmel tartott előadást.
A Naphimnusz születésének 800. évéhez kapcsolódik 2025-ben A Szó Szimfóniája című előadássorozat, amelynek nyitó alkalmát Kardos Csongor OFM tartotta. Az élet mint istendicséret című előadásában a Naphimnusz, A teremtmények dicsérete keletkezéstörténetébe, teológiájába, mélyebb jelentésrétegeibe vezette be a hallgatóságot Pasaréti Közösségi Házban március 3-án, A Szó szimfóniája előadássorozat keretében.
Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Második alkalommal, március 16-án, nagyböjt második vasárnapján Imádkozni és imádsággá válni címmel mondott elmélkedést.
Idén nagyböjtben A ferences lelkiség pillérei címmel Berhidai Piusz tartományfőnök tart konferenciabeszédeket a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templomban (belvárosi ferences templom). Az első elmélkedés Ambíciók, vágyak és istenkeresés címmel hangzott el március 9-én.
„A Naphimnusz a ferences lelkiség és Szent Ferenc istenkapcsolatának, valamint a teremtett világhoz fűződő viszonyának kikristályosodása” – mondja Kardos Csongor atya Szent Ferenc dicsőítő költeményéről. Bár a mű első pillantásra vidámnak, életigenlőnek és gondtalannak tűnhet, valójában fájdalomból és sötétségből született, egy megszenvedett himnusz, amelyben Szent Ferenc belső növekedése és fizikai szenvedése is tükröződik.
A Naphimnusz születésének 800. évfordulója alkalmából nemcsak a mű irodalomtörténeti, teológiai és ökológiai vonatkozásairól esett szó, hanem jubileumi év várható eseményeiről is. Kardos Csongor atyával – aki maga is lefordította az olasz nyelven született írást – Szerdahelyi Csongor beszélgetett február 2-án a Magyar Katolikus Rádió Templom – tér – kép című műsorában.
